A hatalmas kereslet ellenére véget érhet a prosecco sikertörténete

A prosecco egyrészről óriási gazdasági siker: az olasz borászatok akkora növekedést éltek át az utóbbi években, hogy alig győzik a termelést. Évente 446 millió palack proseccót dobnak piacra, ebből 90 milliót exportálnak, főleg Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba. Ám a sikertörténetnek van árnyoldala is: a Padovai Egyetem tanulmánya szerint évente 400 millió kilogramm értékes termőföld erózióját okozza a proseccóhoz szükséges szőlő termesztése.

Az eső és az öntözés miatt a talaj egyszerűen eltűnik az érintett régiók (Friuli-Venezia-Giulia és Veneto) szőlészetei alól, vagyis a termelők a saját jövőjüket élik fel. A kutatók megvizsgálták Veneto három legjellemzőbb prosecco-termelő vidékét, és arra jutottak, hogy a regionális talajerózió 74 százalékáért a proseccóhoz szükséges szőlőtermelés a felelős. Ez azt jelenti, hogy palackonként 3,3 kg termőföld válik használhatatlanná – írta a Local nevű olasz lapra hivatkozva az Agrárágazat.

Ez a prosecco

A Prosecco egy olasz, elsősorban glera szőlőből készülő fehérbor, melyet hagyományosan erősebben buborékos (spumante), gyengébben habzó (frizzante), és szén-dioxid mentes (tranquillo) formában állítanak elő. A bor elnevezése a Trieszt közeli Prosecco település nevéből jött létre, ahonnan a szőlőfajta és a bor származik. A Prosecco DOC Veneto és Friuli Venezia Giulia régiók 9 tartományában készül. A Prosecco Superiore DOCG kétféle változatban készülhet: A Prosecco Conegliano Valdobbiadene Superiore DOCG Veneto régió Treviso tartományából származik, a Coneglio és Valdobbiadene települések közti hegyekből. A Asolo Prosecco Superiore DOCG elnevezésű bort Asolo település közelében készítik - írja a Wikipedia.

Sokat segíthetnek a növényzettel borított sorközök

A termőföld nem megújuló erőforrás. Az olasz kutatók szerint néhány egyszerű megoldással a felére csökkenthető az erózió. Például gyepet kell hagyni a szőlőtőkék sorai között, vagy sövényt telepíteni a parcellák köré. Ahogy arról korábban írtunk, a nagy és egybefüggő, többször meredek lejtésű ültetvények, a növényvédő szerek és műtrágyák használata komolyan veszélyezteti a hagyományos borvidékek élővilágát és az ültetvények környezetét. Mára világossá vált, hogy a szőlőben évtizedek óta alkalmazott egyoldalú mechanikai talajművelés káros hatású, ezen felül munkaigényes és költséges is. Manapság viszont a magyar borvidékeken egyre gyakoribbak a zöldellő sorközök. Az elmúlt 2-3 évtizedben a kísérletező kedvű gazdálkodók mellett több kutatóintézet, egyetem is talajápolási vizsgálatokat végzett azért, hogy megtudja, miként védhető meg jobban a szőlő talaja.