Vannak egyszerű és olcsó eszközei is a kártevőkkel szembeni harcnak

Akár hagyományos, akár bio-növényvédőszerekkel próbáljuk megoldani kiskertünk növényvédelmét, a problémák pontos előrejelzése növeli e tevékenységünk hatékonyságát, ezzel együtt pedig csökkenthetők a költségek. A kórokozók esetén egyszerűbb a helyzet, hiszen a kerti működésük döntően az időjáráshoz kötött, addig a kártevőket érdemes megfigyelni és tanulmányozni a rajzásdinamikájukat.

A megfigyelés eredményeképpen a megfelelő kezeléseket a legideálisabb időpontban tudjuk elvégezni. Az Agrárszektor most összegyűjtötte, mi mindent tehetünk a kiskertben annak érdekében, hogy a mai növényvédőszerárak mellett a legköltséghatékonyabban tudjuk alkalmazni azokat.

A kórokozók fertőzési esélyeire és a kártevők rajzásdinamikájára több módszerrel is következtethetünk, ennek köszönhetően pedig permetezéskor akkor tudjuk ezekre a legnagyobb csapást mérni, amikor az ideális. Nem csak üzemi méretekben, kiskertben is hasznosak ezek a módszerek, hiszen a mai növényvédőszerárak mellett költséghatékonyabb azokat akkor kijuttatni, a kezeléseket akkorra időzíteni, amikor a legnagyobb csapást tudjuk mérni a kert ellenségeire.

Kórokozók esetén egyszerűbb a helyzet, hiszen a kerti működésük jellemzően az időjáráshoz kötött. Meleg és csapadékos időben fertőz a legtöbb gomba és baktérium. A növényi vírusoknál pedig a rovarkártevőkre terelődik a gyanú, hiszen azok terjesztik ezeket, ahogy egyik növény után a másikat is megrágják.

Kártevők megfigyelése

Minden növénynek megvannak a klasszikus kártevői (ahogy a kórokozói is). Egy vegyes növényállományú konyhakertben kisebb ezeknek a károkozási képessége, hiszen ott szaporodnak föl jobban, ahol monokultúrában egy növény van nagy területen. Ennek ellenére kiskertekben is megjelennek főleg olyan rovarfajok, amelyek nem egy konkrét növényre specializálták magukat, hanem többfélét szeretnek, ezek a polifág, azaz sok gazdanövényű kártevők.

Egy kártevő rajzási megfigyelésének célja, hogy megtaláljuk azt az időpontot, amikor az adott kártevő ellen a leghatékonyabban tudunk védekezni. Az előrejelzés alapulhat hőösszegszámításon vagy rajzásmegfigyelésen.

A rajzás megfigyelése leggyakrabban csapdázással történik, a csapda lényegében egy ragadós színes lap, amelynek közelében szexferomon kapszula található. Ez a kapszula olyan feromont tartalmaz, amellyel a nőstény egyedek párosodás céljából csalogatják a hímeket.

A nőstény helyett a csapda ragadja magával a hímet

Csak szerencsétlen hímek ilyenkor nem a nőstényt találják meg, hanem beleragadnak a csapdába. A lapra ragadt egyedek napi számolásával tájékozódhatunk arról, hogy milyen ütemben jöttek elő a hím egyedek, mekkora a rajzás. Amikor a legtöbben ragadnak a csapdában egységnyi idő alatt ekkorra érdemes időzíteni a permetezést, hiszen ugyanannyi szerrel így érjük el a legtöbb kártevőt.

A hőmérséklet-számításos módszer is hatékony. Ennél azt vesszük figyelembe, hogy mi az a hőmérsékleti tartomány, amelyben a kártevő fejlődési üteme arányos a hőmérséklet emelkedésével.

Itt persze vannak küszöbértékek, hiszen bizonyos hőmérséklet alatt és felett már nem kedvező az a kártevőnek és lelassul a fejlődése. De a hőoptimum keretein belül, ahogy nő a hőmérséklet, úgy gyorsul a rovarok fejlődési üteme.

A hőösszeg értékét úgy kapjuk meg, hogy egy adott napi értékhez hozzáadjuk a korábbi napok hasznos hőmérsékleti értékeit. Ez a módszer azon alapul, hogy a rovarok fejlődése függ a külső hőmérséklettől.

Hatékony eszköz a hőmérséklet-számítás

Kutatások eredményeiből rovarfajonként tudható, hogy mekkora hőösszegre van szükség az egyes fejlődési alakok kialakulásához. Így a hőösszegből tudhatjuk mikor kelnek ki a lárvák, mikor bábozódnak be, és mikor kel ki az imágó, azaz a kifejlett rovar.

Az első nemzedék lárváinak kikelése például szilvamoly esetén akkor várható, amikor a hőösszeg eléri a 85 °C-t, ugyanez almamolynál és a tarka szőlőmolynál 105°C körül van.

Van egy csavar azonban a dologban, a rajzásdinamika szempontjából az időjárás változás is befolyásoló tényező lehet. Amennyiben rajzási csúcsot észlelünk a csapdában, és a hőösszeghez is elértünk az adott kártevőnél, de egy lehűlés következik be, jelentősen csökken a napi középhőmérséklet, akkor még érdemes várni egy kicsit a permetezéssel, mert a lehűlés késlelteti a rajzás tetőzését.

Helyi jelenség a rajzás

A rajzási előrejelzéseket mindig csak egy adott, kis területre értelmezhetjük, hiszen kilométerekkel arrébb akár teljesen más is lehet a rajzás dinamikája. Egymással szomszédos területeken a rovarok rajzása közel azonos időpontra várható.

A csapdázás akkor is hasznos lehet, ha nem tervezünk vegyszeres védekezést. Kisebb területen akár több feromonos csapda kihelyezése arra is jó lehet, hogy összeszedje a kártékony rovarokat, tehát megfelelő mennyiségű csapdával nemcsak a rajzást jelezhetjük előre, hanem akár növényvédelmi hatása is lehet az így befogott kártevőknek.

A különböző rovaroknak több nemzedéke is lehet egy-egy évben, sőt az sem biztos hogy minden évben ugyanannyi nemzedékük lesz, ez időjárásfüggő. Az almamolynak 2 a szőlőmolyoknak 3, a keleti gyümölcsmolynak akár 3-4 nemzedéke és ugyanennyi rajzása is lehet egy évben.

Sokféle módszert bevethetünk

E módszerekkel hosszabb és rövidebb távra is értelmezhető előrejelzést kaphatunk, a rövidebb távú természetesen pontosabb. A feromonos csapda mellett fénycsapdával is vizsgálhatjuk adott rovarfajok egyedszámát. Vásárolhatunk az adott rovarfajra optimalizált biszex csapdákat is, ezekben a csalianyag nem a nőstény feromonja (ami csak a hímeket vonzza), hanem valamilyen táplálkozási attraktáns, tehát ez a nőstényeket és a hímeket is elkapja.

A szexferomon csapdákban elhelyezett csalianyagnak van egy másik felhasználási módja is, amikor a feromon nem azt a cél szolgálja, hogy a ragadós laphoz vonzza a rovarokat, hanem a légtérterítéses módszernél ebből nagyobb mennyiséget juttatnak ki a gyümölcsösben, ami megzavarja a hímeket, így csökken a nőstényekkel való találkozásuk lehetősége. Ezzel a következő nemzedék egyedszáma és kártétele jelentősen csökkenthető,