A digitalizáció a mezőgazdaság korparancsa: Dr. Milics Gábor beszélt a részletekről

A mezőgazdaság nagyon komoly tudást, precizitást és tapasztalatot igénylő szakma. Az egész világ rohamos tempóban fejlődik, ez alól pedig az agrárium sem kivétel. A népesség számának és az igényének növekedését fejlődés nélkül nem lehet kielégíteni, ráadásul a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények is folyamatos kihívások elé állítják a gazdákat. A precíziós gazdálkodás megoldásokat ad ezekre. Dr. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének tanszékvezető egyetemi docense beszélt a részletekről.

A mezőgazdaságot csak úgy lehet erős alapokra helyezni, ha a tudást és a technológiát folyamatosan fejlesztik. Hazánk jó irányba halad, és úgy tűnik, hogy a fiatalabb generációk számára is egyre vonzóbb az agrárium, persze nem véletlenül. Ma egy gazda a legmodernebb gépeket vezetheti és kezelheti. De mi kell ahhoz, hogy valaki ezzel foglalkozhasson? Mennyire nyitottak a termelők? Miért lenne fontos, hogy még jobban elterjedjen a különböző ágazatokban? Dr. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének tanszékvezető egyetemi docense adott interjút az Agrárszektornak.

E nélkül nincs jövője az agráriumnak

A modern gazdálkodás alapja az adat. Egyre több helyen halljuk, hogy adatalapú gazdálkodást kell folytatni, az adatok gyűjtése, feldolgozása és értelmezése viszont mindenképpen digitális alapon kell, hogy megtörténjen. Az emlékeken, szokásokon és megérzéseken alapuló gazdálkodás már a múlté. A jelen gazdálkodása igenis adatalapú, ahol a döntéseket az adatok felhasználásával, azokat információvá formálva tudja meghozni a gazdálkodó, illetve az agronómus - mondta Dr. Milics Gábor.

Mi a helyzet a gazdákkal?

A statisztikai adatok sok mindent eltakarnak, ezért nehéz számszerűsíteni, de ki lehet jelenteni azt, hogy a fiatal gazdálkodók és a fiatalosan gondolkodó idősebbek egyaránt nyitottak a modernizációra. A kényelmi funkciókon túl a bonyolultabb eszközök kezelése és megoldások elsajátítása se lehetetlen küldetés, de kétségtelen, hogy sok kihívást rejt a digitalizációra történő átállás. Az azonban látszik, hogy aki egyszer belekóstolt az új technológiák világába, annak, ha ez megtetszik, utána folyamatosan azon töri a fejét, hogyan lehet jobbá tenni a gazdálkodást.

Hol tart ma a precíziós gazdálkodás Magyarországon?

Ebben az esetben nem igazán lehet általánosítani, hiszen nagyon változatos képet mutat a hazai agrárdigitalizációs, precíziós gazdálkodási helyzet. Vannak olyan gazdaságok, ahol a digitális megoldások alkalmazása semmilyen szinten nem jelenik meg, de vannak olyanok is, amelyek európai keretek között is megállják a helyüket. Teljesen vegyes a kép. Ami viszont örvendetes, hogy az érdeklődés egyre nagyobb. Mind a szolgáltatók, mind a felhasználók látják a potenciált, és egyben a szükségét annak, hogy valamilyen szinten adatalapúvá változtassák a gazdaságokat, és információra alapozottan szülessenek meg a döntések, ne megszokás, vagy az eddigi gyakorlatok alapján.

A fiatalok és a modernkori mezőgazdaság

Dr. Milics Gábor azt is elmondta, hogy a fiatalok több csoportba sorolhatók: mivel a digitális eszközök használatához ők már egyszerűbben szoktak hozzá – a legfiatalabb korosztály már mindennaposan használja a digitális megoldásokat –, a modern eszközök használata nekik nem akkora akadály. Persze az eddig nagyrészt mechanikus megoldásokon alapuló mezőgazdasági gépek átalakulásának lekövetése nagy feladat, hiszen rengeteg elektronikai eszközzel kell megismerkedni, és a hibakeresés kellően nagy kihívás, de ha az eszközök hibátlanul működnek, akkor a munka nagyságrenddel kényelmesebb, ráadásul úgy, hogy folyamatos visszajelzés érkezik az elvégzett munka minőségéről is. Érdemes azonban egy fontos dolgot kiemelni: a „fiatalok” kifejezés nem feltétlenül értelmezhető az agráriumban, rengeteg olyan, korban idősebb gazdálkodó van, aki felfogásában bőven a fiatalok közé tartozik. Az erőgépek kezelése ma már nagyon komoly tudást és gyakorlatot igényel, sok esetben a gépek fülkéje ma már inkább hasonlít egy pilótafülkéhez, mint egy kényelmetlen, poros régi eszközhöz - fogalmazott Dr. Milics Gábor.

A folyamatos tanulás útján

A szakember azt is elmondta, hogy ha csak egy-egy gép kezelőjeként szeretne valaki megélni ma – és a modern gépek kezelőire óriási szükség van most az agráriumban –, akkor ehhez egy szakirányú középiskolai végzettség is elegendő. Persze, nem árt, ha van arra igénye a gépkezelőnek, hogy folyamatosan tovább képezze magát, hiszen a gépekben található monitorok folyamatosan fejlődnek, így a gépkezelőknek is rendszeresen újra kell tanulniuk egy-egy gép használatát.

Viszont, ha nem csak a gépkezelői szinten, hanem a gazdaságot teljesen átlátó vezetőként is értelmezzük a felhasználót, akkor az egyik legösszetettebb feladatot kell ma a gazdáknak megoldaniuk:

Ők egy kicsit agronómusok, egy kicsit gépészek, egy kicsit elektronikai szakemberek, térinformatikusok, kereskedők, közgazdászok is egyben. Sokáig sorolhatnánk, hogy mi mindent kell átlátni ahhoz, hogy sikeres gazdálkodók legyenek. Mindenkinek a maga szintjén kell a tudást megszereznie, erre számos lehetőség van. Ha valaki rendelkezik az alap agrárképzettséggel, akkor érdemes a tudását kiegészíteni egy precíziós szakmérnöki képesítéssel, amire jelenleg 6 felsőoktatási intézményben is lehetősége van.