A betakarítás utáni szárbontás

A kukorica betakarítási munkálatai után a következő lépés a kukorica utáni kultúrnövény termesztésének megalapozása, aminek első lépcsője a tarló kezelése.

Ez a növénytermesztés egyik kulcseleme, hiszen a termőtalaj a növénynek nem csak támasztóközeg, hanem termesztőközeg is, ezért ha nem megfelelő benne a mikrobiológiai élet vagy a szerves anyagok hozzáférhetetlenek a növény számára, akkor a termesztés nem lesz költséghatékony az évek hosszú sora alatt a kiürülő talajban.

A talajerő-gazdálkodás nem kizárólagosan csak a talajművelő eszközök okszerű használatával érhető el, hiszen mikrobiológiai készítményekkel is elősegíthető a levél- és szár maradványok lebontása és hasznosulása a talajainkban.

Számítások szerint a kukorica betakarítása után akár 10 tonna feletti növényi anyag marad a tarlón, amit, ha megfelelően és irányítottan hasznosítunk, akkor a kukorica után következő növényünknek biztosíthat értékes tápanyagot. A régi gyakorlat mentén a növényi maradványokat a gazdák a tarlón különböző talajművelő eszközökkel a talajba forgatják, ahol a hasznos szaprobionta szervezetek majd lebontják azt. Azonban, természetesen, a talajban található lebontó szervezetek a betakarítás utáni növényi maradványokat akár évek hosszú sora alatt bontják csak le teljesen, és a szerves anyagok egy részének feltáródása sem mindig biztosított így.

Talajaink szerves anyag tartalma drasztikusan csökken és ha erre nem fordítunk kellő figyelmet, akkor akár mezőgazdasági termelésre is alkalmatlanná válhat az évek hosszú sora alatt. Viszont a kukorica – vagy bármilyen növény – betakarítása után jelentős mennyiségű a növényi maradvány a szántóföldön, ami értékes szervesanyag forrás, ezért elvinni a talajról bűn.

De akkor mégis mit lehet vele tenni, ami a talajunkat is építi, a növénynek is hasznos, környezetkímélő, a talajban élő hasznos szervezetek életfolyamatait is segíti és egyben a pénztárcánk is hálás lesz érte?

A megoldásra több lehetőség is adódik a mezőgazdaságban, aminek egyik lehetősége csupán a szántás, amellett még számos más megoldás is van, ami a talajunkat sem teszi tönkre, nem szárítja ki, hiszen a víz megőrzése is a talajban elsődleges fontosságú, akár mezőgazdasági művelés alatt áll a terület, akár csak a kiskertben lévő talajról van szó.

A betakarítás után a területen maradt növényi maradványok számos kórokozó számára biztosítanak megfelelő életteret, amit ugyan a vetésváltás alkalmazásával részben ki tudunk küszöbölni. Azonban rendelkezésre áll olyan lehetőség is, ami a kórokozó életterének csökkentésével, vagy áttelelőképleteinek elpusztításával segít a talajban lévő inokulum mennyiségének csökkentésében és egyben akár még a szármaradványokban lévő tápanyagokat a növények számára is felvehetővé alakítja.

Ilyenek a kifejezetten tarlókezelésként használható gyökér- és szármaradvány bontó mikrobiológiai készítmények. Ezek a termékek képesek a lignocellulóz és a hemicelluló hatékony elbontására, amely után már lehetséges az egyébként könnyebb feladatot jelentő cellulózbontás.

A szárbontásra képes Cellvibrio ostraviensis törzs mellett a CELL^®-be két különböző baktérium is került, melyeknek köszönhetően a talajszerkezet kedvezőbbé alakul, kiszűrhető a pentozán hatás, a tarlómaradványok, erős szerves kötésben lévő tápanyagok a növény számára felvehető állapotba kerülnek, továbbá biztosítja a nitrogént a szárbontást végző baktériumoknak.

A készítmény alkalmas a tarlómaradványok kezelése mellett a levél és szármaradványok cellulóz tartalmának lebontására és a talaj mikrobiális életének serkentésére is, ami elengedhetetlen a jó termés elérésének érdekében is. A betakarítás után célszerű közvetlenül a tarlóra permetezni, majd egyenletesen a talaj felső rétegébe keverni, hogy a mikrobiológiai hatást fokozzuk, hiszen a készítmény mikróbái elindítják a bontási folyamatokat, amibe később a talajban élő, őshonos mikrobák is bekacsolódnak, így nem szorítják ki azokat a készítmény biológiai alkotói. A szerves anyag feltáródása következtében a talajszerkezetben javulás tapasztalható, a talaj sokkal porózusabbá válik, javul a hő-, víz-, levegőgazdálkodása és növekszik pufferkapacitása is. A szerves kötések miatt a tápanyagok egy része a növényi szármaradványokban az utóveteményű növények számára felvehetetlen állapotban vannak, ezért kiemelkedő fontosságú, hogy a készítmény a szerves tápelemeket is felvehetővé teszi a növények számára.

A tarlóbontás egyik talán legfontosabb hatása, hogy a kórokozó képletek életterét csökkenthetjük vele. A Pseudomonas fluorescens talajbaktérium intenzív sziderofor termelése közvetett módon gátolja egyes kórokozók szaporodását. Ez a baktérium intenzíven vonja el a talajból a vasionokat (Fe⁺⁺⁺), amelyek nélkülözhetetlenek számos polifág növénykórokozó, így például különböző Fusarium fajok életfolyamataihoz. A Fusarium fajokat azért is érdemes külön kiemelni, mert amellett, hogy nekrotróf növénykórokozók, szaprofitaként is jelen lehetnek a talajainkban, és így nehéz ellenük a védekezés, különösen azokban a gazdálkodásokban, ahol kukorica kerül önmaga után, vagy a kukorica búza után következik ugyanazon a területen. Ezekben az esetekben az említett biokontroll hatás különösen kívánatos.

Forrás: Kukorica Kör Egyesület