40 választott malac/koca/év dán módszerrel

A dán sertéstenyésztés az alkalmazott gyakorlatnak köszönhetően a világ élvonalába tartozik. A sikerből kiveszi a részét a helyi, állategészségügyre és termelési menedzsmentre szakosodott Danvet cég is. Az állatorvosi praxis egész Dániát lefedi és a dán kocaállomány mintegy 35%-a tartozik a felügyeletük alá. A dán sertéstelepeken a nagy számú malac előállítása az elsődleges szempont, ezért a tenyészállatok ellátásában komoly szakértelem nélkül elképzelhetetlenek a mindennapok. Mivel a Boehringer Ingelheim webinar sorozatának főszereplői a tenyészsüldők és a fiatal kocák, ezért a felkért Per Damkjær Bak állatorvos, a Danvet Sertéspraxis társtulajdonosa, igen hasznos és rendszerezett gyakorlati tanácsokkal látta el a témában a hallgatóságot. A február 12-én lezajlott webinárium címe a ’Kocasüldők behozatala és előkészítése a 40 malac/koca/év teljesítményre’ volt.

Rövid bevezető után – melyben az előadó bemutatta a Danvetet és a dán sertéstermelés főbb paramétereit – megismerhettük az első szempontot, amit figyelembe kell vennünk a termelési céljaink elérése érdekében, a genetikát. Dániában a Magyarországon is jól ismert DanBred fajta, valamint az ebből kb. másfél éve kivált Danish Genetics nagyságrendileg 50-50%-ban osztozik a tenyészsüldő előállításon, míg a sertéstartók egyharmada telepi tenyésztési programot használva állítja elő saját tenyészsülsőit. A Dániában előállított hízók mindegyike anyai oldalról lapály és yorkshire, apai oldalról pedig duroc – a sokéves, nagyszámú adaton alapuló tapasztalat szerint a fajlagos takarmányértékesítés és a húshozam tekintetében ez a genetika a legkedvezőbb.

Szelekció

Mivel az első vemhesség meghatározza a későbbi almokban az alomlétszámot is, a tenyésztésbe vétel és így a kocasüldők felnevelése kulcsfontosságú. Korábban a kocasüldők kevesebb figyelmet kaptak a telepeken, azonban az utóbbi 10 évben ez megváltozott, egyértelművé vált, hogy a termelés jövőjét jelentik.

Hirdetés

A tenyészsüldők szelekciója szigorú kritériumok mentén történik Dániában, ami az állatok hosszú hasznos élettartamát (7-8 alom a cél), a nagyszámú malac szoptatására való képességet, a magas alomlétszámot és termelési teljesítményt, a korai és nyilvánvaló ivarzást, valamint a magas fertilitást tűzi ki célként. Fontos szempont továbbá a lábállás, amit 12-14 hetes koruktól egészen a termékenyítésig figyelnek. A süldőknek legalább 14-16 csecsbimbóval kell rendelkezniük, és nem lehetnek közöttük „süketek”. Az első ivarzási tüneteknek 180─200 napos korukban kell jelentkezni.

Tenyészsüldőknek a kocaállományba történő bevitele 3 lépésből áll. Az állatok először karanténba kerülnek, ami a Dániában működő SPF rendszert figyelembe véve 5-7 hétig tart. Ezt követi az immunizálás különböző kórokozók ellen, majd a szocializáció és a Dániában széles körben használt elektronikus kocaetető-rendszerhez (ESF) való hozzászoktatás. A szocializáció a későbbi stressz csökkentése és az állományhoz való alkalmazkodás elősegítése érdekében fontos.

Immunizálás

Az immunizálás két módja a passzív és az aktív. Előbbi alatt a kevésbé „kézzel fogható”, telepi kórokozókkal szembeni védettséget értik, ami a telepi környezettel való minél előbbi érintkezés révén valósul meg. Az aktív védekezés módja pedig a vakcinázás, 3─4 héttel a termékenyítés előtt.

Az első termékenyítés optimális időpontja is kiemelt fontosságú, amit a Danvet adatbázisa alapján végzett elemzés is megerősít. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a termékenyítés időpontja ideális esetben a 230–250 napos életkor, a legalább 135–155 kg-os testtömeg és a 15-20 mm-es hátszalonna-vastagság, valamint a 2. vagy a 3. ivarzás.

Takarmányozás

A kocasüldők takarmányozását úgy állítják be, hogy a napi súlygyarapodás 800-1000 gramm között legyen. Mivel a tenyészállatok is genetikailag a nagy húshozamra lettek szelektálva, 80 kilogramm élőtömegtől a nyersfehérje mennyiségét 110 grammra kell csökkenteni a takarmány 1 kilogrammjára vetítve. A cél a már említett hátszalonna vastagság elérése, ami nem összetévesztendő a kondícióval. A termékenyítés előtt 2-3 héttel ráetetést („flushing”) alkalmaznak, ami 50%-kal nagyobb takarmányfelvételt jelent.

Ivarzás szinkronizálása

A kocasüldők ivarzását progeszteronnal (pl. Altrenogest ) szabályozzák és szinkronizálják, hogy a ráetetést és a termékenyítést időzíteni lehessen, ill. hogy a megfelelő számú süldőt tudják az adott heti turnusba állítani.

Az ivarzás nyomon követésére jó módszer lehet a színjelző rendszer. A kocasüldőket naponta ellenőrzik, az ivarzókat az azon a héten alkalmazott színnel megjelölik, így 3 hét múlva könnyebb megtalálni a termékenyíthető egyedeket. Bár az ivarzás szinkronizálás sokkal elterjedtebb, még ezzel a módszerrel is dolgoznak a telepek mintegy 30%-án.

Termékenyítés

A kocasüldőket a termékenyítés előtt legalább 6─8 nappal egyedi bokszokba helyezik és ott is tartják azokat a termékenyítés után még 28 napig. Erre az az egyedi takarmányfelvétel biztosításához, a kankontaktus optimalizálásához, az ivarzási tünetek megfigyeléséhez, valamint az embrió-beágyazódás elősegítéséhez van szükség. A kötetlen tartásos termékenyítés – a dán felfogás szerint - nem ajánlott.

Az ivarzás kontrollálása azért is különösen fontos, mert a termékenyüléshez egy mindössze 20 perces időablak áll rendelkezésre, a fogékonyság pedig a stimulálás szintjétől is függ. A termékenyülést javítandó számos fogást megismerhettünk az előadásból. Az ismertetett technológia eredményeként az élve született malacok száma átlagosan 16-17 volt az első fialáskor a vizsgált dán telepek mintegy felénél.

Az elhangzottak összefoglalásaként megállapíthatjuk, hogy Dániában a hosszú hasznos élettartam elérésének zálogát az erős kocasüldők gondos kiválogatásában látják, már 14 hetes kortól kezdve. A szelektált állományt óvatosan és gondosan állítják be a kocaállományba, valamit kiemelt figyelmet élvez az állatok szocializációja és az elektronikus kocaetető-rendszerhez (ESF) való hozzászoktatásuk.

Úgy látják, hogy a legnagyobb teljesítmény eléréséhez megfelelő genetikájú kocasüldők és a termékenyítési célparaméterek betartása szükséges. Erre a konkrét javaslat a dán genetika esetében a 230─250 napos életkor, a 135─155 kg-os testtömeg és a 15-20 mm-es hátszalonna-vastagság. Az ivarzás-szabályozását progeszteronnal végzik, a termékenyítéshez és az implantációhoz pedig egyedi bokszos elhelyezést biztosítanak az állatok számára.

Az előadásban elhangzottak nem csak azért értékesek és lehetnek hasznosak, mert ezzel a kiforrott módszerrel dolgozva a Danvet szaktanácsadó állatorvosai sikeresen támogatják a termelőket a céljaik elérésében, de egy olyan adatbázis és elemzés is alátámasztja a helyességüket, ami önmagában véve is elismerésre méltó.

Az első két előadás teljes tartalma megtekinthető itt:

2021. február 5-i előadás: https://youtu.be/CeQEarDY3_M
Mycoplasma hyopneumoniae – helyes-e a vakcinázási stratégiánk?
Dr. Tomasz Trela (Boehringer Ingelheim RCV Bécs)

2021. február 12-i előadás: https://youtu.be/I_DfKiCKPKw
A kocasüldők felkészítése az akár évi 40 malacos teljesítményre
Dr. Per Damkjær Bak (Danvet)

(x)