3D-s nyomtatóval és rovarokkal az éhezés ellen

Manapság akkora a kínálat élelmiszerekből, hogy az átlagember fejében meg sem fordul a kérdés, hogy néhány évtized múlva lesz-e még mit az asztalra tenni. Ez azonban egy fontos kérdés, tekintve, hogy a népesség folyamatosan nő és már most vannak éhínség és vízhiány sújtotta területei a világnak.

A legfrissebb adatok szerint 2050-re a Föld népessége elérheti a 9,6 milliárd főt. A növekedés döntő része Afrikában és Ázsiában várható, ahol – a sors furcsa fintora – már ma is a legtöbb éhező ember él.

A mezőgazdaság szempontjából ez komoly kihívást jelent, ugyanis ha a népességnövekedés a jelzett ütemben halad, körülbelül dupla annyi növényt kell majd termeszteni, mint most.

A klímaváltozás pedig csak olaj a tűzre, amiért a mezőgazdaság jelentős mértékben felelős. Az állattenyésztés és a növénytermesztés ugyanis vizsgálatok szerint több szén-dioxidot juttat a légkörbe, mint a világ összes autója, teherautója, repülőgépe és vonata összesen. Az is probléma, hogy az felhasznált ivóvíz 75 százaléka öntözésre és egyéb mezőgazdasági felhasználásra tűnik el. Ez a vízszükséglet 2025-re a szakértők szerint további 50-100 százalékkal növekedhet. Részben ennek köszönhetően 1,8 milliárd ember fog erősen vízhiányos területen élni, valamint a népesség kétharmada fog találkozni vízellátási zavarokkal.

A kukorica az egyik legfontosabb élelmiszer-alapanyagunk

A klímaváltozás is erőteljesen hat az élelmezésre. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek súlyos aszályokat, vagy éppen árvizeket okoznak, ezzel tönkretéve a termést, nehezítve az élelmezést.

A biodiverzitás növelése lenne az egyik megoldás a vészesen közelgő élelmiszerhiányos időkre, de a mezőgazdaság éppen az ellenkező irányba tart. Mindössze 12 (!) növényfaj felel az élelmiszer-ellátás 75 százalékáért és 15 (!) emlős- és madárfaj fedi le a háztáji állattartás 90 százalékát. Pedig a biodiverzitás növelése nehezítené a növénybetegségek elterjedését, valamint ellensúlyozná a klímaváltozás negatív hatásait is.

Az ökológiai gazdálkodás is segíthet az éhezés megszűntetésében. Az ilyen módon termesztett növények ugyanis jóval szárazságtűrőbbek, valamint a termesztéshez kevesebb energiát használnak fel a gazdák. Ennek ellenére még csak a mezőgazdasági területek 1 százalékán folytatnak ilyen irányú növénytermesztést.

A GMO növények termesztésével új, a szélsőségeket jobban tűrő növényeket termeszhetünk, azonban nagyon sokan ellenzik a génmódosítást. Ez az oka annak, hogy jelenleg a GMO termesztés 99 százaléka az USA-ra, Argentínára, Kanadára és Kínára korlátozódik.

A génmódosított növényeké lehet a jövő? Lehet, de manapság még sokan ellene vannak

És hogy a tudósok szerint mi hozhatja meg a kívánt áttörést? Érdekesen hangozhat, de a 3D-s nyomtatók. Szakemberek ugyanis már kísérleteznek azzal, hogy 3D-s nyomtatókkal állítsanak elő élelmiszereket, amelyek emberi fogyasztásra alkalmasak lehetnek. Emellett a rovarokban is bízhatunk, egyesek szerint hatékonyabban és környezetkímélőbben tenyészthetőek, mint az emlősök, vagy épp a szárnyasok és minőségi fehérjét hordoznak magukban.

Ön szerint mi lehet a jövő? Hogyan lehet visszaszorítani az éhezést és milyen módszerrel lehet zöldebb a mezőgazdaság? Írja meg válaszát komment formájában a cikk alá!

Forrás: index.hu