30 milliárd méhet utaztatnak az 5 milliárd dolláros üzletért

Rendszeresen 30 milliárd méhet utaztatnak 3 nap alatt 2000 mérföldön keresztül, Louisiana államtól egészen Kalifornia államig. Mindezt egy 5 milliárd dolláros biznisz részeként. A kérdés már csak az, hogy miért?

Felmerülhet a kérdés mindnyájunkban, hogy mégis mi az az indok, amiért megéri 30 milliárd méztermelő méhet mozgatni 3 napon át, hogy Louisiana államból a napsütötte Kaliforniába kerüljenek, hiszen Louisianában is minden adott ahhoz, hogy egy méhcsalád zavartalanul végezze a dolgát. Viszont a nagy virágtenger és hatalmas erdőterületek ellenére mégis minden évben teherautóra tesznek közel 30 milliárd méhet, amelyeket 3 napon át szállítanak el céljukhoz.

A válasz igencsak egyszerű. A méheket bérbe adják a Kalifornia államban élő gazdáknak.

Kaliforniában ugyanis rengeteg áfonya-, mandula- és eperültetvény található, viszont a lehető legjobb termésátlag eléréséhez szükség van a méhekre, hogy beporozzák a növényeket. Ami viszont meglepő lehet, hogy eszméletlen összegek forognak a méhészek kezei között, hiszen nem is gondolnánk, de csak a mandulatermesztés esetén is egy több, mint 5 milliárd dolláros üzletről beszélhetünk.

A méhek számára az utazás általában napnyugtakor kezdődik, amikor is összegyűjtik őket, és a teherautókra pakolják a családokat. Egyetlen teherautó tárolókapacitása 15 millió méhre terjed ki, így szinte elképzelhetetlen, hogy 2000 darab kamion szükséges a méhcsaládok mozgatásához, hiszen 30 milliárd méh indul útnak a begyűjtést követően.

A méhészek minden utaztatás alkalmával felkészülnek a rosszabb eshetőségekre, mint például hogy egy család elpusztul, vagy egy hosszabb pihenő alkalmával néhány méh kirepül, ezekre az esetekre szükséges több méhcsaládot is a teherautóra rakni. Az utazás során gondosan kell figyelniük a szállítóknak, hogy ne tartsanak túl hosszú szüneteket, hiszen ha a szállítmány a kelleténél több időt tölt el egy adott helyen, megvan a lehetősége annak, hogy a méhek hamarabb kirepülnek a kaptáraikból, mint ahogy szükséges lenne. Ennek okán az érkezést és a lepakolást követően már zsong minden láda a repülni vágyó rovaroktól, akik három nap után ismét nekikezdhetnek a nektárgyűjtésnek.

Valószínűleg mindenkiben lappang a gondolat, hogy miért kell mozgatni, és elvinni a már megszokott helyükről a rovarokat, és miért nem maradhatnak az „otthonukban”. Azonban valójában a méhek szállítása nem is annyira új keletű dolog, mint amilyennek hangzik.

Az 1800-as években is volt már példa rá, hogy a gazdák elvitték más államokba méheiket, ezzel segítve az ott élő gazdákat a termelésben. Ebben az időben még a közlekedési eszközök egész másak voltak, így ekkor vagy lóháton, vagy lovas kocsin indultak útnak a gazdák, és járták be az országot méztermelő méheikkel.

A dolog pikantériája abban rejlik, hogy bár ez megszokott volt már az elmúlt 200 évben, mégsem teljesen természetes az, hogy ennyi méhre van szükség egy államban. Kaliforniában ugyanis az elmúlt évek adatai alapján a mandula iránti érdeklődés növekedése végett folyamatos bővítéseken estek keresztül a mandulaültetvények, ezáltal a fák száma már meghaladta a helyi méhek beporzó kapacitását. 1997-ben az ültetvények még csak 200 ezer hektáron terültek el, 2017-ben, 20 évvel később azonban ez a szám több, mint két és félszeresére nőtt, ugyanis ekkorra 540 ezer hektárnyi mandulafa színesítette a tájat.

Természetesen Kalifornia is rendelkezik méhcsaládokkal, ugyanakkor az ott fellelhető méhek száma már nem elegendő. Kalifornia államban mindössze félmillió kaptárnyi méh van számon tartva, viszont csak a mandulaültetvények beporzása közel 2 millió kaptárnyi méhet követel. Ez a szám nem hangozhat nagynak mindamellett, hogy Louisiana államból 30 milliárd méhet szállítanak évente, holott valójában 2 millió kaptárnyi méh az egész Amerikai Egyesült Államok teljes méhállományának több mint kétharmadát teszi ki.

A fenti információkat látva elgondolkodtató, hogy miért is kerülnek a boltok polcain található bio termékek, illetve mandulatermékek többszörösébe a más növényből készült termékeknek, hiszen átlátható, hogy korántsem egyszerű ellátni azt a magas keresletet, amely a mandula iránt alakult ki az elmúlt években.

És bár az árak magasak, a méheknek köszönhetően a minőség is magas szinteket képvisel, amely a termésátlagban is meglátszik. Ezeknek az apró rovaroknak köszönhetően képes növekedni a megtermelt érték, és egyáltalán a megtermelt mennyiség, így a magas költségek ellenére is megéri a méhekkel foglalkozó gazdáknak, hogy az ország egyik pontjából a másikba küldjék méheiket bérbe adva olyan gazdáknak, akiknek szükség van a segítségre.

Akárhogyan is nézzük ezt a problémát, másképpen nem lehet megoldani a méhhiányt Kaliforniában, hiszen sem a mandula-, sem az áfonya sem az eperültetvényeket nem lehet közelebb vinni a méhekhez, csak a méhek mobilizálhatóak.