121 madárfaj pusztulhat ki a fejlődő országokban az emberiség fogyasztása miatt

Tovább csökkenhet a fajok változatossága, mert a Nyugat fogyasztása miatt 121 madárfaj pusztulhat ki a fejlődő országokban. A madarak élőhelyének mezőgazdasági vagy erdős területté történő alakításához a leginkább a szarvasmarha-tenyésztés járul hozzá, de egyre nagyobb veszélyt jelent az olajos magvak kereskedelme is.

Az emberiség jelenlegi mezőgazdasági és erdőgazdálkodási gyakorlata mellett akár 121 madárfaj kipusztulhat a jövőben, így tovább csökken a biodiverzitás – írja a BBC anyagára hivatkozva a Qubit cikke, ezt szemléztük. Becslések szerint a kipusztulással veszélyeztetett fajok száma 2000 és 2011 között 7 százalékkal nőtt, az elmúlt 400 évben pedig 140 madárfaj pusztult ki. A Nature Ecology & Evolution nevű folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nemzetközi kereskedelem miatt a veszély már nem ott éri a madarakat, ahol a mezőgazdasági termékeket elfogyasztják, így főleg a termelő országok járnak rosszul.

Míg a Nyugat fogyaszt, Afrika, Ázsia és Latin-Amerika termel és károsodik

Közép- és Dél-Amerikában a biodiverzitást érő hatások harmadához, Afrikában pedig a negyedéhez járult hozzá 2011-ben a más országokban elfogyasztott termékek előállítása. A kutatást végző Henrique Pereire, a Német Integratív Biodiverzitás-kutató Központ szakembere szerint az emberek emiatt kevésbé érzékelik a távoli országokban okozott problémákat. Több információval kell ellátnunk a fogyasztókat, hogy tudják, mit vásárolnak – mondta a BBC-nek.

A marhahús, az olajos magvak a faanyag, a gabonafélék, a tej, a zöldségek és gyümölcsök, a rizs és a cukornád járulnak hozzá leginkább a madárfajok kipusztulásához az ázsiai, afrikai és latin-amerikai területeken. Eközben Észak-Amerikában és főként Nyugat-Európában az ezredforduló óta csökkent a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás biodiverzitás-alakító hatása.

A fejlődő országok jártak rosszul a válságban is

A globális egyenlőtlenség abból is látszik, hogy a 2007-2008-as pénzügyi válság idején a fejlett országokban ideiglenesen visszaesett a termelés, és ezzel a helyi biodiverzitást érő hatások is kisebbek lettek. Viszont mivel ezek az országok a fogyasztással kapcsolatos biodiverzitás-alakító hatások 90 százalékát „kiszervezik”, és a válság idején a drágább helyi termények helyett az olcsóbb importárut részesítették előnyben, a nyugati világ termelésének visszaesését is más országok szenvedték meg.

A  tanulmány szerzői ötleteket is adtak a biodiverzitás védelmére: a fejlődő országokban a népességnövekedés mérséklését segítő célokat kell támogatni, a fejlett országokban pedig növelni kell a belföldről származó termékek fogyasztását. Továbbá nem csak arra kell felhívni a fogyasztók figyelmét, hogy az egyes termékek honnan származnak, hanem arra is, hogy az előállításuknak milyen hatása van a természetre- írja a cikk.