Az öntöződobok új generációja

A napjainkra jellemző szélsőséges klimatikus viszonyok mellett a vetőmag, a csemegekukorica, a zöldborsó, az ipari növények és jó néhány kultúra termesztése öntözés nélkül elképzelhetetlen. A szélsőséges vízháztartási viszonyokat mesterséges vízpótlással egyenlíthetjük ki, így növelhető a termésbiztonság, a tápanyagok feltáródása és az agrotechnikai beavatkozások hatása, illetve azok energiaigényének csökkentése.

Erre a legbüszkébb a KITE vezérigazgatója

Öntözésre használná a szennyvizet az Európai Parlament

Pénzeső hullik az öntözésre: egyszerűbb eljárás, pályázati pénzek és sokkal jobb termésátlag 

Néhány hónapja még a döcögős adminisztráció és a pályázatok évekig tartó elbírálása tette nehézkessé a magyar öntözésfejlesztési tervek megvalósítását, de azóta nagyot fordult a világ. Ömlik a pénz az öntözésfejlesztésre: január 1-től egyszerűsödött a vízügyi szabályozás, az illegális kutakat 2020 decemberéig lehet legálisan bejelenteni. A magyar mezőgazdaság egyik legaktuálisabb témájában az öntözőrendszereket forgalmazó Bauer Hungária Kft. ügyvezetője, Tóth Éva válaszolt a Magro.hu kérdéseire. 

Lehívható pénz az öntözésre, az energiahatékonyságra és a Pest megyei vállalkozásoknak - itt a februári agrártámogatás összefoglaló

Az új esztendő első hónapjában is több hírünk szólt a mezőgazdasági és az élelmiszeripari támogatásokról, amelyekkel hatékonyabban gazdálkodhat, és sikeresen fejlesztheti gépparkját, telepét vagy éppen épületeit. Összegyűjtöttük az elmúlt hónapban megjelent agrártámogatás témájú anyagainkat, amelyekből megtudhatja, milyen aktuális pályázatot és mire nyújthat be. Itt a februári agrártámogatás összefoglaló.

Ömlik a pénz és a víz is: évente 17 milliárd forint jut öntözésfejlesztésre

További nemzeti forrásokat különített el öntözésfejlesztés megvalósítására a kormány, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A 2017 végén megjelent öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat előírta többek között az öntözési kataszter készítését. Annak részeként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a felszíni vízzel jelenleg kielégíthető hatásterületen végzett el vízigény-felmérést: ennek során a gazdálkodók közel 300 ezer hektár öntözésére jeleztek új igényt.

Segítik az öntözést: akár 20 évre is megkaphatják a gazdák a vízjogi üzemeltetési engedélyt

A január 1-én megváltozott vízügyi szabályozás lehetővé teszi, hogy már akár 20 évre is megadható legyen az öntözéshez elengedhetetlen vízjogi engedély a korábbi 5 év helyett. A szabályozással csökkenek a gazdálkodók bürokratikus terhei. Kevesebb lesz az engedélyezéssel járó adminisztrációs- és költségteher.

Vonzóbbá teszi a vidéki életet a sikeres mezőgazdaság - évelemző interjú az agrárminiszterrel

Az egyik küldetésünk egy fenntarthatóbb agrárium működtetése, a másik pedig a vidék élhetőbbé tétele - mondta Nagy István. Az agrárminiszter a mezőgazdaság jelenéről és a jövőjéről is beszélt a Kisalföld internetes oldalának, ebből az anyagból szemléztünk.

Többet kellene öntözni a csapadékgazdálkodás helyett, 17 milliárd jön rá évente

Magyarország vízkészletének 3 forrása van: a csapadék, a felszíni, valamint felszín alatti vizek. A tervezett fejlesztési beruházásokkal többszörösére növelhető a vízkínálat által az öntözött területek nagyságának hatásterülete. Öntözésre elsősorban felszíni víz vehető igénybe, ennek hiányában engedélyezhető csak felszín alatti vízből történő vízkivétel, amelyet lehetőség szerint talajvízből kell biztosítani. A csapadékgazdálkodás nem lesz elég.

Folyóvizeinket elpocsékoljuk, pedig Európában egyedülálló Magyarország vízkár-veszélyeztetettsége

A gyakori ár- és belvíz komoly károkat okoz, mint ahogy az egyre hosszabb aszályos időszakok is. Sokat segítene, ha az átfolyó vizeket a jelenleginél jóval nagyobb mértékben tudnánk megtartani és hasznosítani. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évek óta igyekszik felhívni a figyelmet a vízkár elkerülésének lehetőségeire és keresni a megoldásokat. Kecskeméten tartottak szakmai rendezvényt a vízgazdálkodásról.

Újra fizetni kell a járulékot az ipari mennyiségű vízért

Az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után a 2018. augusztus 15. és 2018. november 30. közötti száraz időszakban a vízfelhasználóknak nem kellett vízkészletjárulékot fizetni. De ennek most már vége, újra fizetni kell a járulékot.

Nem tudni, belefér-e a gazdáknak még egy ilyen száraz nyár

„Víz és energiatakarékosság. Lehet-e valami gazdaságos, ha környezetkímélő?” címmel tart előadást a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatán Tóth Éva, Bauer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Előadásában a helyi adottságoknak leginkább megfelelő, ezzel a fenntarthatóságot szolgáló öntözési technológia kiválasztásáról lesz szó, gyakorlati példákat bemutatva. Vele beszélgettünk.

17 milliárd forint jut az öntözési célú mezőgazdasági fejlesztések előkészítésére és megvalósítására

Áder János köztársasági elnök a fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás hatékonyságának növeléséről tárgyalt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezető tisztségviselőivel. A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Győrffy Balázs, a NAK elnöke bejelentette, hogy a kormány az öntözési célú mezőgazdasági fejlesztések előkészítésére és megvalósítására 2020–2030 között a tervek szerint minden évben 17 milliárd forint forrást biztosít.

Nagyszabású öntözési tervek: októberben végez felmérést a NAK

A magántulajdonú vízgazdálkodási művekről végez felmérést október hónapban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az öntözési tervek megvalósulását segítő feladat végrehajtását a falugazdászok segítik. Azokat a kamaratagokat keresik fel, akik az elmúlt 5 évben legalább egyszer öntözték a területüket. A felmérés október 22-ig tart és a magántulajdonban, vagy gazdálkodói fenntartásban lévő harmadlagos vízgazdálkodási művek adatait gyűjti össze.

Nézzen szét az öntözőgép típusok között, mielőtt beruházna!

Új lehetőségek nyíltak meg a gazdák előtt az öntözésfejlesztési pályázat módosításának köszönhetően. Változnak a meliorált utak kialakításával kapcsolatos feltételek és az engedélyezési eljárásra vonatkozó előírások is egyszerűbbé váltak. A támogatott tevékenységek között szerepel például a vízvisszatartás, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a takarékos öntözési technológiák elterjesztése is. Ezzel kapcsolatban összefoglaltuk az öntözőgép típusok jellemzőit.

Áder János megfúrta a kútfúrásról rendelkező törvény módosítását

A köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldte a vízgazdálkodási törvény módosítását. Az Országgyűlés által július 20-án elfogadott, ki nem hirdetett jogszabály alapján nem kellene engedélyeztetni és bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. Az alkotmánybírósági beadványban az államfő azt írja, a jogszabály az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, ez pedig sérti az alaptörvényben is garantált egészséges környezethez való jogot.

Komoly fejlesztések jönnek a hazai mezőgazdaságban

A következő 4 év legfontosabb kérdése a mezőgazdaságban a hatékonyság, ezen keresztül pedig a versenyképesség növelése – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár. Kiemelt kihívásként említette a technológiai fejlesztés megvalósítását, köztük pedig az öntözés fejlesztését.

Ezek a legnépszerűbb öntözési típusok a magyar gazdáknál

Az időjárási változások, illetve a növények vízigényének kielégítése érdekében a természetes vízellátáson kívül az öntözéses gazdálkodás a megoldás. Az öntözés igényének felismerését követően el kell dönteni, hogy milyen öntözési módot választ magának a gazda. Egyre fontosabb a vizek védelme és az olyan vízellátási megoldások alkalmazása, amelyek kisebb környezeti hatással járnak. De milyen öntözési típusok terjedtek el Magyarországon?