Zöldebb és precízebb lesz a közös agrárpolitika

A jövőbeni uniós közös agrárpolitika (KAP) ambiciózus lesz a környezetvédelmi célkitűzések szempontjából. A „zöldebb” mezőgazdaságot a precíziós gazdálkodási módszerek szélesebb körű alkalmazásával kell biztosítani. Ezt Phil Hogan, az EU mezőgazdasági biztosa jelentette be.

Az agrárpolitika már régóta különleges státuszt élvez az EU-ban. Ez ellentmondásokat eredményezett más területekkel, különösen a környezetvédelmi politikával kapcsolatban. Meg kell szüntetnünk az uralkodó bunkermentalitást, ha előre akarunk haladni – mondta Phil Hogan.

A közös agrárpolitika kulcsa a precíziós gazdálkodás és a víz lesz.

Közös agrárpolitika - víz és precíziós gazdálkodás

Az uniós döntéshozók közötti együttműködés növelése érdekében a mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságok áprilisban már elkészítettek egy munkadokumentumot a fenntartható vízgazdálkodásról. Ezen kívül az Európai Bizottság vizsgálja az új precíziós mezőgazdasági technológiák lehetőségeit. Ezek közé tartoznak például olyan robotok, amelyek mérik és optimalizálják a szőlőültetvények vízkövetelményeit, nyomon követik a növények növekedését, és kimutatják és kezelik  a betegségeket. A hírről az Agronapló számolt be.

Már tettünk néhány lépést az adatalapú termesztés és a precíziós mezőgazdaság előmozdítására. Például a vízhatékonyság csak új technológiák, például nagy adatok, érzékelők és mesterséges intelligencia alkalmazásával javítható. Ez lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők számára, hogy javítsák mind a gazdasági megtérüléseiket, mind a munkájuk környezeti fenntarthatóságát

– mondta Hogan.

A biztos bejelentett egy új tápanyag-gazdálkodási platformot is, amelynek révén a termelők – többek között az EU Copernicus műholdas programján keresztül – naprakész és részletes információkat szerezhetnek vetéseik állapotáról. Ez tovább javítja a műtrágyák és a növényvédő szerek hatékonyabb alkalmazását.

A precíziós mezőgazdaság támogatói szerint az ilyen technológiák lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy kevesebb erőforrással termeljenek és csökkentsék a környezetre gyakorolt hatásukat. Kétség merül fel azonban, hogy az uniós gazdálkodók többsége tudja-e alkalmazni az új módszereket. Mivel az EU-ban a mezőgazdasági termelők egyharmada 65 éves vagy ennél idősebb, nem rendelkeznek a szükséges digitális ismeretekkel. Egy másik probléma lehet a precíziós technológia magas beszerzési költsége. A nagy mezőgazdasági cégek ezekhez könnyebben hozzáférnek. Viszont az európai mezőgazdaság kisgazdaságokból áll, amelyek bevételüket leginkább a saját fenntartásukra használják fel.

Phil Hogan második kezdeményezése a jó vízgazdálkodási gyakorlatokról szól. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával együttműködve olyan gyakorlatokat kell kidolgozni, amelyekből a tagállamok kiválaszthatják, hogy melyeket kívánják alkalmazni a fenntartható vízgazdálkodás és mezőgazdaság szolgálatában. Andrea Kohl, a WWF Europe képviselője szerint a víz fenntarthatóan lenne használható a mezőgazdaságban, ám ehhez mindenekelőtt az EU Vízirányelvét kell beépíteni a jövőbeli KAP-ba.

A fenntartható mezőgazdaságra való áttérésnek az új KAP fő célkitűzésének kell lennie. Ezenkívül a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetéseknél olyan rendszert érdemes bevezetni, amely ösztönzőleg hat a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazására. A KAP-ban a zöldítési megoldásokat addig „higították”, hogy már nem vonzóak a gazdálkodók számára

– mondta Kohl.

Azzal Hogan is egyetértett, hogy eddig az ösztönzőket és a szankciókat együtt használták. A jövőben azonban az ösztönzők továbbra is pénzügyiek maradnának.