Viszik a hiteleket a gazdák: jövőre sem csökken a magyar agrárszektor beruházási kedve

A magyar mezőgazdaság hitelállományának 2019-es, várhatóan kétszámjegyű növekedése után 2020-ban sem fognak csökkenni a hitelhez jutási ambíciók - mondta az OTP Bank Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgató-helyettese. Szabó István szerint a gazdálkodók beruházási döntéseiket már kevésbé a támogatási lehetőségektől, hanem egyre inkább a gazdasági lehetőségektől függően hozzák meg. Interjú a szakértővel.

A magyar mezőgazdaság beruházási tevékenységéről a Portfolio készített interjút Szabó Istvánnal, ezt az anyagot szemléztük.

A gazdaság szereplői közül leginkább a mezőgazdasági ágazat élt a kedvezményes kamatozású NHP fix lehetőségével az elmúlt hónapokban. Lehet-e arra számítani, hogy a gazdasági környezet tovább növeli az agrárium hitelállományát? Hol lehet még növekedési lehetőséget találni?

Így igaz, január óta az NHP fix program keretében több, mint 343 milliárd forintra kötöttek szerződést a hazai vállalkozások, amelyből csaknem 82 milliárd forint érkezett a mezőgazdaságba. A következő évre úgy számolunk, hogy az agrárium hitelállományának idei, várhatóan kétszámjegyű növekedése után sem fog csökkenni a hitelhez jutási kedv. Mind a piaci körülmények, mind a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztési igénye miatt látunk még további lehetőségeket a gyarapodásra. Ám jövőre és azt követően már egy moderáltabb növekedésre számítunk, 10 százalék alatti értékkel a teljes agrárszektorra vonatkoztatva.

Várhatóan átmeneti év lesz a Közös Agrárpolitikában a 2021-es, a vidékfejlesztési programok pedig ennél is évekkel később lépnek majd a megvalósítás fázisába. A mezőgazdaságra akár 3 ilyen átmeneti esztendő is várhat, mire megérkezik az uniós pénz a támogatott beruházásokra. Mennyire feladatuk a bankoknak, hogy áthidalják ezt az időszakot?

A bankunk évek óta kiemelt figyelmet fordít az agrárgazdaság finanszírozására, ezért is hoztuk létre még 2011-ben az Agrárágazati Igazgatóságot. Azt is fontos látnunk, hogy a nyertesek már leszerződtek a Vidékfejlesztési Program (VP) erre a ciklusra tervezett teljes támogatási összegére. A megvalósítás viszont jelentős mértékben átcsúszhat 2020 utánra, ráadásul a programzárás +3 éves szabálya is abba az irányba hat, hogy lesznek még megvalósuló beruházások ebben az időszakban.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szerint az agrárberuházások további növekedése várható a nyertes uniós pályázati projektek megvalósításával. Mi az idei év tapasztalata, mennyire tudtak élni az ágazat szereplői ezekkel a lehetőségekkel?

Szerintünk 2020-ban sem fog csökkenni az agrárágazat beruházási aktivitása. A Vidékfejlesztési Program keretében elnyert források elköltése, a beruházások megvalósítása, illetve aktiválása jövőre legalább annyi beruházást eredményez, amennyit idén tapasztaltunk. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor az élelmiszeripari vállalkozások beruházásairól sem, amelyek ugyancsak növekvő tendenciát mutatnak.

Az előző beruházási ciklus zárásáról olyan tapasztalataink vannak, hogy a záróévben és az azt követő évben (2013-2014) egyaránt 20 százalék körüli értékben nőttek a beruházások, viszont a záróévet követő 2. évben 20 százalékos csökkenés történt. Ezt a tendenciát a jelenre kivetítve 2020-ban és 2021-ben növekedés várható, és 2022-re történhet egy jelentősebb visszaesés, amennyiben a termelők megvárják a következő VP indulását.

A teljes interjút itt lehet elolvasni.