Hirdetés
Veszik és viszik a magyar gabonát, de a hazai hús nem kell külföldre
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 4714 millió euró, behozatala 3042 millió euró volt az első fél évben, az export 11,2 százalékkal, az import 6,8 százalékkal nőtt. Az agrár-külkereskedelem aktívuma 1672 millió euró volt, ami 279 millió euróval, 20 százalékkal több, mint 2018 első fél évében. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet elemzése alapján a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 17 exportértéke emelkedett, 4-é csökkent, 3-é stagnált. A legnagyobb értékben a gabona kivitele nőtt (+221,7 millió euró), a legnagyobb csökkenés a húsféléknél jelentkezett (-22,8 millió euró), elsősorban a baromfihús kivitelének 8,2 százalékos visszaesése miatt.
Az MTI számolt be róla, hogy az élő állatok exportja 10,9 százalékkal nőtt, importja 9,8 százalékkal lett kevesebb. Az egyenleg így az egy évvel korábbinál 30,6 millió euróval többet, 96 millió eurót tett ki. Az összeállítás szerint az élő sertés exportvolumene 41,2 százalékkal emelkedett, importja jelentősen, 22,5 százalékkal csökkent. Az élő sertés kivitelének 96,4 százaléka (19,7 ezer tonna) az EU belső piacára, 3,6 százaléka (731 tonna) EU-n kívüli európai országokba került.

A hazai hús exportja 4,8 százalékkal csökkent, importja 2,1 százalékkal nőtt, az egyenleg 180,6 millió euró volt, így 14 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Hirdetés
Zuhant a baromfihús kivitelének mennyisége
Az árucsoport forgalmának közel 90 százalékát a sertés-, a marha-, és a baromfihús kereskedelme teszi ki, az első fél évben az utóbbi 2 termék exportja csökkent, míg a sertéshúsé csekély mértékben nőtt. A baromfihús exportvolumene 106,3 ezer tonna, értéke 239,8 millió euró volt. A baromfihús adja a húsfélék kivitelének 53 százalékát, a teljes agrárexport árbevételének 5,1 százalékát, így a negyedik legfontosabb termék a kukorica, az állati takarmány és a búza után. A baromfihús-külkereskedelem 180,8 millió eurós első félévi aktívuma 10,5 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.
A gabonafélék exportjának értéke 38 százalékkal, volumene 35,4 százalékkal nőtt a tavalyi első 6 havi adatokhoz képest.
A gabonaimport volumene 42,1 százalékkal, értéke 40,2 százalékkal növekedett, a gabonafélék külkereskedelmének aktívuma 692,2 millió euróra (+37 százalék) emelkedett az egy évvel korábbi 503,5 millió euróról. A gabonafélék exportértéke és egyenlege volt a legmagasabb a 24 élelmiszeripari termék között 2019 első fél évében is. Az árucsoport exportbevétele a teljes agrárkivitel 17,1 százalékát adta, míg egy évvel korábban 13,8 százalékát.
Nagyot ugrott a kukorica exportja
2019 első hat hónapjában Magyarország a bázisidőszakinál 35,4 százalékkal több, 3,4 millió tonna gabonát exportált, ebből 1,9 millió tonna kukorica és 1,4 millió tonna búza volt. A kukorica exportvolumene 33 százalékkal, a búza kivitt mennyisége 51,5 százalékkal emelkedett. A kukorica 98,6 százaléka az EU-tagállamokba került, a korábbi évekhez hasonlóan Olaszország volt a legnagyobb vásárló (722,1 ezer tonna), de nagy piac Ausztria (441,3 ezer tonna) és Németország (327,6 ezer tonna) is. A búzakivitel 93 százaléka, azaz 1,3 millió tonna irányult az EU-tagországokba, a legnagyobb vevő itt is Olaszország és Ausztria, 40, illetve 15,2 százalékos részesedéssel. Jelentősen, 78 százalékkal nőtt a Románia felé irányuló búzakivitel, ami így 174,2 ezer tonna (13 százalék) lett.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés