Veszélyes laposféreg érkezhet Magyarországra - videóval

Gyors ütemben terjed egy ragadozó laposféreg Európa nyugati részén, és valószínűleg már csak idő kérdése, hogy hazánkban is megjelenjen. Az állatról egyelőre nem tudni, hogy milyen károkat okozhat. Az azonban aggasztó, hogy főleg csigákat, földigilisztákat és egyéb olyan puhatestűeket esznek, amelyek őshonos magyar fajok alapvető táplálékai, valamint kulcsfontosságú szerepet játszanak a lebontásban is.

Az ember által behurcolt, idegenhonos fajok világszerte komoly problémákat okoznak. Néhány helyen ökológiai katasztrófával fenyegetnek, mert kiszorítják élőhelyükről az őshonos növényeket és állatokat, illetve ragadozóként utóbbiakat felfalják. Francia kutatók most egy újabb aggasztó lény felbukkanásáról számoltak be. Egy ragadozó laposféreg terjed gyors ütemben Európa nyugati részén. Az állat a lebontásban kulcsfontosságú szerepet játszó puhatestűeket pusztítja. Úgy tűnik, hogy a magyarországi felbukkanása csak idő kérdése - írta a 24.hu.

A laposféreg tulajdonságai

Az állat rendszertanilag a laposférgek törzsébe, ezen belül pedig az úgynevezett planariák közé tartozik. A latin neve: Obama nungara. A Dél-Amerikában honos állatot Argentínából hurcolták be. Szárazföldi, ragadozó életmódot folytató faj, melynek nincsenek közeli rokonai Magyarországon. Az argentin planária 5–8 centiméteresre nő, és leginkább egy piócára hasonlít. A laposféreg étlapján csigák, földigiliszták és egyéb olyan puhatestűek szerepelnek, amelyek azon túl, hogy őshonos fajok alapvető táplálékaiként szolgálnak, a szerves anyagok lebontásában is kulcsfontosságú szerepet játszanak. Az Obama nungara európai károkozásáról egyelőre nem állnak rendelkezésre adatok, így nem tudni, valójában mekkora veszélyt jelent. Egy Belfast melletti mintaterületen a ragadozó féreg a giliszták biomasszájának 20 százalékát pusztította el. Az áldozatai többsége ráadásul a jótékony talajforgatásért felelős fajok köréből került ki - írták.

Egyelőre úgy tűnik, hogy az argentin planária nem bírja a nagy szárazságot és a nagyon alacsony hőmérsékletet. Így a megtelepedése hazánk kontinentális éghajlatán elméletileg nem valószínű. Ugyanakkor a klímaválság hatására hazánk éghajlata is egyre inkább az mediterrán viszonyok felé tart. Ez pedig kiszolgáltatja az őshonos élővilágot a behurcolt fajoknak.