Veszélyben a talaj, de van még remény!

A népességnövekedés és a klímaváltozás is negatívan hat a Föld talajkészletére. A talaj világszerte gyors ütemben romlik, amit  az erózió, tápanyagveszteség, a szerves szén csökkenése és más jelenségek jeleznek. Szakértők szerint azonban még nem késő tenni a talajromlás ellen.

A Talajok nemzetközi éve apropójából 60 ország 200 tudósa megírta A világ talajerőforrásainak állapota című anyagot. A legfontosabb konklúzió, amit az adatok vizsgálata során levontak a szakemberek, hogy a világon a talajok állapotára legnagyobb részben legfeljebb megfelelő, de inkább rossz vagy nagyon rossz minősítés adható, és a tendencia inkább romló. Pontos adatokat említve: a talajok harmada közepesen vagy erősen leromlott állapotban van az erózió, szikesedés, tömörödés, savasodás vagy épp a vegyi szennyezés hatására.

A talajt fenyegető veszélyek

A talajra leginkább hatással levő jelenségek a lakosság gyors növekedése és a gazdasági növekedés – egyik esetében sem várható változás a jövőben.

A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a világ népessége már 7,3 milliárdra nőtt, és a bolygónk területének 35 %-a mezőgazdasági művelés alatt áll. Ennek eredményeként a természetes vegetáció eltűnt, és átadta helyét a növénytermesztésnek és a legeltető állattartásnak.

Tíz veszélyt sorol fel a jelentés, amely a talajfunkciókra van hatással: talajerózió, szerves szén veszteség, tápanyagok természetes arányának felborulása, savasodás, szennyezés, pangó vizek, tömörödés, talajlezárás, szikesedés és a talajban található biológiai sokféleség csökkenése.

A talajt egyik leginkább veszélyeztető természeti folyamat a víz rombolása (Fotó: enfo.agt.bme.hu)

Az erózió révén 25-40 milliárd tonna talajtakaró tűnik el, csökkentve a termőtalaj hozamát és szerves szén, tápanyag és vízmegkötő kapacitásait. Becslések szerint évente 7,6 millió tonna gabonával kevesebb terményt tudunk betakarítani emiatt. Ha nem teszünk most lépéseket ennek megállítására, 2050-re India mezőgazdasági területével megegyező nagyságú talajt veszíthetünk el.

Az élelmiszertermelés számára a legnagyobb akadályt azonban a talaj tápanyagtartalmának eltűnése jelenti. Afrikában három kivételével az összes ország több tápanyagot vesz ki a talajból, mint amennyit visszapótol mű- vagy szerves trágya révén.

A talaj szikesedése akár teljesen ellehetetlenítheti a növénytermesztést. Ez a probléma a jelentés szerint Magyarországon is különösen jelentős. Az emberi tevékenység révén 760 000 négyzetkilométer terület károsodik a világon – ami nagyobb, mint a brazil termőterületek összesen.

A talaj savasodása inkább Dél-Amerikában jellemző, ahol a természetes erdőtakaró eltűnésével és az intenzív mezőgazdasági termeléssel függ össze.