Vegyszer nélkül is száműzhetőek a tetvek, hangyák – környezetbarát módszerekkel

Elszaporodtak a kertben a hangyák? Ellepték a növényeket? Akkor nagy valószínűséggel a levéltetvek is elszaporodtak, és ezek vonzzák a növényekre a hangyákat. De mit tehetünk? Vegyszerezzünk, próbálkozzunk valami természetes irtószerrel, vagy létezik még ezeknél is jobb megoldás?

A hellovidek.hu a Megyeri Kertészet szakértőjéhez, Bábel Lászlóhoz fordult kérdéseivel.

A nyáriasabb időjárással megérkeznek az első levéltetvek is, és mire észbe kapunk, már az egész kertet ellephetik a növények nedvét szívogató állatkák. A levéltetvek nemcsak a rózsákat lephetik el, szinte bármelyik bokron, díszfán megtelepednek, vannak olyan fajok, amelyek csak egy adott növényt károsítanak (például a bodza-levéltetű), mások pedig váltogatják a tápnövényeiket.

Ha mindez nem lenne elég, egyes tetvek a kert mellett a szobanövényeket sem kímélik. Lehetnek vajszínűek, pirosak, zöldek vagy feketék, egyaránt nagy kárt és bosszúságot képesek okozni.

De mi köze van a túl sok hangyának a túl sok levéltetűhöz? A helyzet nem is egyszerű, mert hangyák nagyjából hasonló szerepet töltenek be a kertben, mint a szántóföldeken a varjak: sok rovart pusztítanak el, de kárt is bőven okoznak. Mit tehetünk ellenük úgy, hogy közben a saját növényeinket, de a természetet is óvjuk?

A vegyszeres védekezésnek kellene a legutolsó dolognak lennie

Milyen lehetőségek vannak, ha a kertünkben elszaporodnak a levéltetvek? A Megyeri Szabolcs Kertészete telefonos ingyenes szaktanácsadásánál is az egyik leggyakrabban előforduló kérdés mostanában.

Nagyon sokféleképpen lehet ellenük védekezni, többek között ökológiai megoldásokkal, illetve vegyszeres módon. De a vegyszeres védekezésnek kellene a legutolsó dolognak lennie, amivel szembeszáll az ember a tetvekkel. Személy szerint én az integrált növényvédelmet tartom szakszerűnek, ami azt jelenti, hogy elsősorban a természetes megoldásokat kell bevetni, és ha azok nem hatnak, akkor, legeslegutoljára jöhetnek a rovarölő szerek. És azokat is csak mérsékelve, célzottan szabad használni – szögezte le Bábel László. Szerinte ugyanis a rendszeres permetezés következménye lehet az is, hogy az ember elpusztítja a kertjében a természetes „predátorokat” is. Például a különböző darazsakat, a fátyolkákat és a katicabogarakat, amelyek a legtermészetesebb módon pusztítják a levéltetveket is.

A katicabogár lárvái például rendkívül hatékonyan pusztítják őket, ott élnek a tetvek között. De a tetvek sem védtelenek – fogalmazott a szakember –, nem kell sajnálni őket, ugyanis vannak „barátaik”, akik őket is megvédik és gondozzák, ezek a hangyák.

Ha a hangyák fel-le rohangálnak a fákon, bokrokon

A szakember szerint onnan lehet megtudni, hogy egy fán vagy bokron tetűfertőzés van, hogy azt látjuk, hogy a törzsén a hangyák fel-le rohangálnak. Ez biztos jele a fertőzöttségnek. Ennek az az oka, hogy a hangyák a tetveket gondozzák és védik, gyakorlatilag ahogy az emberek a szarvasmarhákat, úgy tartják.

A levéltetvek a növényi nedvek szívogatása közben olyan anyagot választanak ki (különböző cukrokat), amiket röviden csak mézharmatnak hívunk, és amivel a hangyák a bolyban a királynőt táplálják. A jövés-menés, amit a fákon látunk, azt jelzi, hogy a hangyák szorgalmasan szállítják a tetvek által termelt mézharmatot le a bolyba.

Kerti növényeink megbetegedését azonban legtöbbször nem pusztán az okozza, hogy a levéltetvek elszívják a nedveket, nagyobb probléma, hogy közben a friss leveleken és hajtásokon apró sebeket ejtenek. Ezeken keresztül különböző gomba- és vírusfertőzések is be tudnak jutni a növénybe. Ezeket a fertőzéseket ráadásul a tetvek viszik egyik növényről a másikra. A hangyák pedig közvetett módon elősegítik a vírusfertőzés terjedését.

Hogyan védekezzünk akkor a tetvek ellen?

Bábel László szerint a megoldás a hangyáknál keresendő. A hangyák elleni védekezést úgy lehet a legegyszerűbben megoldani, ha fogunk egy folyékony bio egérragasztót, amivel a fatörzs aljára egy gyűrűt kenünk. A szakember szerint érdemes ezt a talajszint felett 5-10 cm-rel elvégezni, mert idővel a ragacsgyűrű elszíneződik és bepiszkolódik. Így esztétikailag nem biztos, hogy túl jól mutat, viszont rendkívül hasznos. Időnként persze érdemes megújítani ezt a ragacsot – de ezzel tényleg meg tudjuk akadályozni, hogy a hangya felmenjen a fára. Attól sem kell tartani, hogy a hangyák sokasága beleragad, annál okosabb állat. Viszont megjegyzi, hol van a ragasztó, és tényleg nem megy bele. Azok a hangyák, amelyek fent maradtak a fán, pár nap alatt elpusztulnak, mert nem tudnak lemenni a bolyba, de az új hangyák sem tudnak feljutni a mézharmatért, így szépen lassan megszűnik a „gyártási folyamat.”

A tetvek esetében azonban fontos tudni, hogy különböző rovarok is hatékonyan pusztítják őket. A hangyák ezeket a rovarokat zavarják, ha lehet irtják és támadják. Ilyen a katicabogár, ami a lárváját oda teszi le, ahol a tetvek vannak. A lárva valóságos kis fenevad, 3-4 levéltetűt is képes megenni egy nap. A katicabogarak egyébként kannibálok, ha olyan helyre kerülnek, ahol más fajtársak lerakták már a petéiket, képesek megenni az idegen lárvákat, és a helyükre leteszik a sajátjukat – mesélte Bábel László. Hozzátette, ez a baj a harlekinkaticával is.

Hiba volt a harlekinkatica betelepítése

Óriási hibát követtek el azok, akik Amerikából betelepítették, mondván, hogy hatékonyabban írtja a levéltetveket. Ezek azok a sárgás színű katicák, amelyeknél az ember azt érzi, hogy csípnek. Mivel sokkal agresszívebbek, sokkal több levéltetvet is elfogyasztanak, emiatt hozták be, viszont kezdik kiszorítani az európai hétpettyes katicabogarakat, mert ugyanúgy megeszik ezek lárváit is, mint a saját fajtársaikét.

Ugyancsak ősellenségei a tetveknek a fürkészdarazsak, ezeknek több fajtájuk létezik. Számukra a levéltetvek egyfajta inkubátorok, élő bölcsőként használják őket. Vannak fürkészdarazsak, amelyek a levéltetűre helyezik a petéiket, amelyek aztán lárvaként a levéltetvekben fejlődnek ki. Hasonló ősellensége a tetveknek a fátyolka: elragadja, viszi-szállítja őket. A lódarazsak is előszeretettel gyűjtögetik a fákról a levéltetveket, ugyanis a fészekben ezzel etetik a lárvákat – közölte Bábel László. Kiemelte: ha van elég katica, fátyolka és darázs a kertünkben, akkor ezek a rovarok szépen gondoskodnak majd arról, hogy ne szaporodjanak túl a növényeinken a tetvek.

De hogyan védjük a tetűtől a rózsákat?

A rózsánál is meg lehet csinálni a ragacs-gyűrűt, de azért valljuk be, nem olyan egyszerű. A virágok és bokrok esetében viszont más, „csalogató” növények ültetésével szintén hatékonyan védekezhetünk. Ha a rózsafák alá sarkantyúkákat ültetünk, a levéltetvek azokra mennek rá, nem pedig a rózsákra.

Ehhez azonban még azt is tudni kell, hogy a levéltetveknek több nemzedéke van, az első még szárnyakkal repül, úgy keresi a helyét és az ideális életfeltételeit. Az első nemzedék így kerül fel a növényekre, utána találják meg a hangyák azt, hogy hol vannak levéltetvek, aztán kezdik el „gondozni” őket. Ha sarkantyúkát ültetünk, a tetvek ennek a nedvét jobban szeretik, így kevésbé érdeklődnek a rózsák vagy a díszfák iránt.

Jó vagy rossz módszer, ha csalánlevéllel permetezünk?

A szakember szerint a hígított, erjesztett csalánvízvel történő permetezés valóban megöli a tetveket. De itt már fennáll az a probléma, hogy velük együtt a katicabogarak és a fürkészdarazsak lárváit is megölhetjük.

A legegyszerűbb dolog tehát a levéltetvek ellen, ha a növényeket kondicionáljuk, biztosítjuk számukra a termőhelyi optimumot, a vizet, a megfelelő hőmérsékletet és napsütést, valamint az ideális tápanyagellátást. Ha elszaporodik egy növényen egy fertőzés, az mindig visszajelzés lehet arra, hogy ez a növény le van gyengülve – közölte a szakember. Hozzátette: azt nem lehet elérni, hogy ne kerüljön a kertünkbe egyetlen növényre se tetű, mert akkor az gyakorlatilag egy halott kert lesz, a tetűre is óriási szüksége van az élővilágnak. Csak akkor kell ellenük védekezni, ha a tetűfertőzés már nagy mértékű, és komoly károkat okoz. Ha csak egy-két tetű van a növényen, akkor nem érdemes nagyon sokat tenni, legfeljebb annyit, hogy a tetves levelet az ember letépi és kidobja.

Más a helyzet, ha egy fáról csepeg a mézharmat. Az a fa le van gyengülve, ott muszáj a vegyszeres kezelés, aztán lehet csak a fát feljavítani.

Ha ilyen szintű a tetűfertőzés, az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett réztartalmú vegyszerekkel ajánlatos megtámogatni a növényt, ezek a gombabetegségek ellen is hatásosak

De mit kezdjünk, vagy mit ne kezdjünk a kertben a hangyákkal?

Meg kell értenünk, hogy hangyák nélkül nincs élő kert, szükség van rájuk, ugyanis nemcsak a tetveket gondozzák, szállítják, de közben elvetik a növények magjait, segítenek a lebomlásban. Vétek a hangyabolyokat vegyszeres úton irtani, eszünkbe se jusson benzint önteni rá, mert ez nemcsak tűzveszélyes, de a boly környezetét is megmérgezzük vele!

Nincs mese, a legjobb megoldás, ha kertünk van, hogy megpróbálunk minél harmonikusabban együtt élni a természettel! A hangyáknak is vannak természetes ellenségeik, akik kordában tartják őket. Vannak hangyákkal táplálkozó pókok, de a gyíkoknak is érdemes kerti búvóhelyeket építeni, olyan kőrakásokat, ahol békében élhetnek, mert ők is előszeretettel lakmároznak belőlük.