Végre kiderülhet, mennyire lesz zöld a Közös Agrárpolitika

Május 26-27-én tart csúcstalálkozót Brüsszelben a Mezőgazdasági és Halászati Tanács. A rendezvényen valószínűleg meghozzák a döntést a Közös Agrárpolitikáról. A javaslat a tagállamok, az Európai Bizottság és Európai Parlament előtt van. Az uniós csúcson a KAP reformjáról, vagyis az európai mezőgazdaság a fenntarthatóság irányába tett átalakításáról is tárgyalnak. A feszültség várha­tóan ezt követően sem csökken a gazdák és a környezetvédelmi célokat előtérbe helyező nemzetek és civil mozgalmak között.

Május végéig megszülethet a döntés az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformjáról. A mezőgazdasági támogatások elosztásának rendszere több év után ismét változás előtt áll. Az uniós döntéshozók arra készülnek, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 26-27–én megrendezett csúcstalálkozóján a tagállamok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament számára is elfogadható dokumentum kerül az asztalra. Legutóbb április végén egyeztettek az uniós miniszterek a következő éveket meghatározó, jelentős változásokat tartalmazó agrárreformról. Az utolsó időkig komoly vita volt az új irányokat is kijelölő fenntarthatósági követelményekről - írta a Magyar Nemzet.

Az uniós csúcs meghatározó lesz abból szempontból, hogy utána nyilvánvalóvá válik, milyen irányt vesz az európai mezőgazdaság. Kiderül, mennyire érvényesülnek a fenntarthatósági és környezetvédelmi elvárások. Az Európai Bizottság szigorú feltételeket szabna, de várhatóan engedni fog a tagállamok nyomásának.

Hirdetés

Új feltételek

A reformcsomag egyik legfontosabb új eleme a stratégiai tervezés a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési támogatások, vagyis az egyes és a kettes pillér felhasználásánál. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak kell megtervezniük azokat az úgynevezett környezeti, ökoszisztéma-elemeket is tartalmazó stratégiá­kat, amelyekkel a fejlődést és az Európai Unió hosszú távú klímastratégiáit egyaránt szolgálják.

Ezeknek a programoknak az uniós szintű jóváhagyása és végrehajtása feltétele lesz a támogatások kifizetésének.m Fontos, hogy a legutóbbi egyeztetéseken arról volt szó: 2023-ban és 2024-ben átmeneti, úgynevezett tanulási évek jönnének, az ökoszisztéma-elemekre kötelezően elkülönítendő támogatási arány így fokozatosan emelkedne. Az egyezség egyik legfontosabb kompromisszuma lehet, hogy a támogatások kifizetésének a feltételeként szabott elvárások teljesítéséről évente jelentést kell készíteniük a tagállamoknak. Így lehetőség lenne a hatások teljesítményalapú felülvizsgálatára.

A Közös Agrárpolitika reformja

A KAP reformjának elsődleges célja az uniós támogatások hatékonyabb felhasználása, és hogy a gazdálkodók abban az esetben részesülhessenek a támogatásokban, ha figyelembe veszik a környezeti szempontokat és fenntartható módon termelnek. Az európai gazdák szerint azonban az irreálisnak mondott előírások komolyan veszélyeztetni fogják versenyképességüket és megélhetésüket. A közép-kelet-európari országok közös nyilatkozatot is kiadtak azzal kapcsolatban, hogy mit várnának el a KAP-reformtól. Magyarország is több ponton kifogásolta a terveket, a kisebb gazdaságokkal ügye mellett is kiállt.

Egyre több nyugat-európai országban zajlanak tüntetések, mert a termelők és az érdekvédelmi szervezetek szerint a politikai és civil zöldmozgalmak túlzottan nagy befolyással vannak a döntéshozókra. Sok zöld szervezet kifejezetten a mezőgazdaságot okolja a károsanyag-kibocsátásért.

A Green Deal és a Farm to Fork

A Green Deal részét képezi a Termőföldtől az asztalig stratégia (Farm to Fork), amely többek között előírja az antibiotikumok és a növényvédő szerek használatának 50 százalékos csökkentését, és a műtrágya-felhasználás 20 százalékos csökkentését. A stratégia megvalósításának kockázataként említik az érdekvédelmi szervezetek

• az élelmiszer-drágulást,
• az előállítási költségek jelentős megemelkedését
• és a gyengébb minőségű import élelmiszerek térnyerését.

A magyar álláspont

Magyarország nem fogad el a közös agrárpolitikával kapcsolatos olyan megállapodást, amely hátrányosan érintheti a Magyarországon mezőgazdaságból élőket - jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, a kétnapos Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésének első munkanapját követően szerdán. Nagy István az MTI-hez eljuttatott közleményében az állt, hogy

a magyar mezőgazdaság és a magyar gazdálkodók jövője szempontjából sorsdöntőnek bizonyulhat a brüsszeli tanácsülés, melynek kiemelt témája a Közös Agrárpolitika (KAP) 2023-2027 közötti szabályozási keretének elfogadása.

A feltételekről és a célokról

Szerinte most dől el, hogy a kétéves, átmeneti időszakot követően milyen feltételekkel kaphatják meg a magyar gazdák az őket megillető agrártámogatásokat a következő időszakban. A 2021-2027-es költségvetési keret már ismert, most a szakpolitikai részletszabályokról születnek döntések - közölte. Az agrárminiszter közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kijelentette: Magyarország álláspontja szerint a kisebb területen gazdálkodó, így védtelenebb termelőknek is megkülönböztetett elbánásban kell részesülniük, hiszen "ők formálják a magyar vidéket".

"Kiállunk az állattenyésztő gazdaságok, a zöldséget és gyümölcsöt termelő kertészek, valamint a fehérjenövényeket termelő gazdálkodók támogatásainak megőrzése mellett is." - fogalmazott.

Környezetvédelem és fenntarthatóság

Arról tájékoztatott, hogy a leghevesebb vita a környezet- és klímavédelmi intézkedésekre fordítani tervezett források tartalmi kérdéseiről zajlik, amely közvetlenül érinti a termelők mindennapjait. Magyarország célja, hogy egyensúlyt teremtsen a versenyképesség és a klímavédelem szempontjai között - mondta. Magyarország olyan támogatási rendszerért harcol, amely a termelők ösztönzésével, nem büntetésével segíti a fenntarthatósági szempontokat. A területalapú kifizetéseknek továbbra is biztosítaniuk kell a gazdák jövedelembiztonságát. A vidékfejlesztési forrásokból megvalósítható beruházásoknak pedig a versenyképességet kell szolgálniuk. Fontos alapelv, hogy teremtett világunkért felelősséggel tartozunk, de egyúttal a gazdák versenyképességét is meg kell őriznünk - tette hozzá Nagy István.