Végre egy okos eszköz az afrikai sertéspestis elleni harcban

Az afrikai sertéspestis (ASP), mint téma 2018 óta folyamatosan jelen van a hazai médiumokban. Bár itthon – a hírek szerint – eddig csak vaddisznókban mutatták ki az ASP vírusát, a fertőzésveszély most is nagy, valós és zsebbe vágó. Elég csak arra gondolnunk, hogy tavaly áprilisban több ország importkorlátozást vezetett be a magyar sertéshúsra.

Magyarország számára a román és az ukrán helyzet jelentette ezidáig a legnagyobb kockázatot, azonban július végén Szlovákiában is bejelentették a betegséget kis létszámú házisertés-állományban. Romániában szintén házisertésekre is átterjedt a betegség és nincs olyan területe, ami ne állna korlátozás alatt. A határközeli járványkitörések nálunk is szükségessé teszik megfigyelési zóna kijelölését.

(Részletesebben az aktuális helyzetről a Nébih honlapján folyamatosan lehet tájékozódni: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis)

A másik veszélyforrás a fertőzött országokból származó illegális élelmiszer behozatal, mivel a vírus hónapokig fertőzőképes marad a feldolgozott élelmiszerekben is, mint például a kolbászban, ill. akár a konyhai hulladékkal és maradékkal is tovább vihetjük a fertőzést.

A védekezés sikeréhez tehát az emberi tényező nagyban hozzájárul, szükség van a gazdálkodók felelősségteljes hozzáállására és a szabályok maradéktalan betartására.

Ebben segít a Boehringer Ingelheim vállalat által kifejlesztett, ASF COMBAT nevű, gyorsan és könnyen használható internetes eszköz a potenciális kockázati területek értékelésére. Az eléréséhez kattintson ide! (A kérdőív nyelvét a bejövő oldal jobb felső sarkában lehet magyarra állítani.)

Jelen helyzetben valamennyi sertéstelep és vadgazdálkodási egység veszélyben van, így a járványvédelem előtérbe került a hétköznapokban is – ennek a munkának lehet szerves része ez az eszköz.

A kérdőív segít azonosítani a javítandó területeket, amik az állatállománnyal, az állatszállítással, a menedzsmenttel, az emberi tényezővel, a takarmányozással vagy az állattartó telep elhelyezkedésével kapcsolatban felmerülnek. Az eszköz megmutatja, hogy a jelenlegi gyakorlat egyes elemei milyen kockázatot hordoznak magukban.

A probléma felelősségteljes kezeléséhez ráadásul nem elég, ha az előbb felsoroltak közül a fontosabbnak gondolt tényezők egyikére-másikára odafigyelünk, hanem mindegyik előírást, ajánlást maradéktalanul be kell tartani, mert csak így lehet a potenciális fertőzésveszélyt minimalizálni.

Szóval, milyen gyakran visznek malacokat, kocákat, kanokat vagy kocasüldőket a telepére?

És milyen a tenyésztési módszere, honnan szerzi be a spermát? A további kérdésekért és az ingyenes kérdőív eléréséhez kattintson ide!

(x)