Van kiút az orosz embargó fogságából?

Magyarország engedélyt kaphat az orosz exportra; javulni látszik a sertéságazat megítélése; Agrár Expót rendeznek a hétvégén Kiskőrösön. Agrárhír-összefoglalónkban kigyűjtöttük a hét érdekesebb híreit!

Fellendülni látszik a magyar sertésipar, de még mindig van hová fejlődni. A rendszerváltás és az Európai uniós csatlakozás is negatív hatással volt a sertéságazatra, de 2013-ban növekedési pályára állt az ágazat. A 2014-ben bevezetett áfacsökkentés az élő- és félsertésekre nagymértékben befolyásolhatja a sertéstartás jövőjét, ami már a számokban is meglátszik: 8,7 százalékkal növekedett a vágások száma, emelkedett a sertéstartással foglalkozó gazdák száma is, míg az import 8,4 százalékkal csökkent. Az idén bevezetett anyakoca támogatás (amely egyedenként 38 ezer forint plusz pénzt jelent a gazdáknak) is pozitívan befolyásolhatja az ágazat jövőjét. Amennyiben vége lesz az orosz embargónak, úgy a piac újbóli megnyitása is komolyan elősegítheti a sertéstenyésztés felemelkedését hazánkban.

Fellendülni látszik a hazai sertéstenyésztés

Apropó, orosz embargó! Az orosz hírügynökség bejelentette, hogy Oroszország vizsgálja annak a lehetőségét, hogy szakértőket küldjenek 3 országba és feloldják azok élelmiszerszállítási tilalmát Oroszország felé. A pletykák szerint a három ország közül az egyik Magyarország lehet, de erről hivatalos értesítést hazánk még nem kapott. Az orosz embargó hatására a magyar agrárium napi 70 millió forintos, éves szinten mintegy 10 milliárd forintos veszteséget könyvelhet el, így az enyhítést mindenki nagyon várja. A gazdák úgy készülnek, hogy az embargó feloldásával azonnal elkezdhetnek szállítani Oroszország felé.

Az orosz hatóságok gyanúsnak tartja a Szerbiából Oroszországba érkező alma mennyiségének drasztikus emelkedését, így vizsgálatot rendeltek el az ügyben. Szerbia azzal magyarázza az export nagymértékű növekedését, hogy az orosz embargó által az uniós országok nem értékesítenek almát Oroszország felé, így ezt kihasználva egyre több szerb cég foglalkozik élelmiszer-kivitellel az orosz piac irányába. Az orosz vizsgálatot azért rendelték el a hatóságok, mert több uniós ország, köztük Lengyelország is, próbálkozik az embargó megkerülésével és áruját szerb közvetítőkön keresztül próbálja az orosz piacra juttatni.

Sokan megpróbálják kijátszani az orosz embargót a szakértők szerint

Ukrajna azt állította a múlt héten, hogy szalmonellával és lisztériával fertőzött csirkehúst importáltak Magyarországról, amely ki is került a boltok polcaira. Erre reagálva Bognár Lajos, országos főállatorvos kijelentette: hazánk az idei évben csak mechanikusan szeparált húst (MSM-et) exportált Ukrajna felé, amely közfogyasztásra nem kerülhetett, ugyanis ipari felhasználású termékként került értékesítésre. Csirkehúst a tavalyi évben is csak minimális mennyiséget, 107 tonnát exportáltunk Ukrajna részére.

Közeleg a Húsvét és ez az üzletek forgalmán is meglátszik. Az ünnepi időszakban mintegy 7 milliárd forint értékű füstölt dinoszaurusz áru fogy a piacon, ami körülbelül hatezer tonnának felel meg. Ebben az időszakban közel 2 millió háztartásban 3,1 kilogramm a füstölt termékek fogyasztása. Van olyan cég, amely az éves sonkaforgalmának 25-30 százalékát ebben az időszakban bonyolítja. A feketegazdaság jelentősége még most is elég nagynak tekinthető, a termékek 25-30 százaléka ellenőrizetlenül kerülhet forgalomba.

Végül egy programajánló: Kiskőrösön ezen a hétvégén tartják a Duna-Tisza közi Agrár Expót, amely a régió legnagyobb agráreseményének számít már évek óta. A kiállítás évről-évre egyre több látogatót vonz az alföldi városba. Az expó a szokásoknak megfelelően a minőségi magyar élelmiszerek és kézműves élelmiszerek bemutatását, népszerűsítését, értékesítésük lehetőségeinek bővítését tűzte ki célul. A rendezvény március 28-án délelőtt 10 órakor veszi kezdetét Kis Miklós Zsolt agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkár, valamint Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnökének nyitóbeszédével.

Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült.