Változtak a szivacsos agyvelőbántalom megállapítására szolgáló vizsgálatok

Megjelent az Európai Bizottság 2020/1593 rendelete a juh- és kecskefélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmai pozitív eseteinek további vizsgálatának módosításáról.

Az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályokat a 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelete tartalmazza. Ennek X. melléklete határozza meg a TSE kimutatására szolgáló mintavételi és laboratóriumi módszereket, előírja a gyanús esetek, valamint a TSE-megfigyelések pozitív eredménnyel záruló megerősítő vizsgálataiból származó mintáknak a további vizsgálatát - írja a NAK.hu.

Tekintettel arra, hogy a juh- és kecskefélékben 2005 óta előfordult pozitív TSE-eseteknél a további rendszeres vizsgálat után nem derítettek fel több BSE-pozitív vagy -gyanús esetet, ezért indokolttá vált a 999/2001/EK rendelet X. mellékletének a gyanús esetekre, a TSE megfigyelésekre, valamint a TSE esetek további vizsgálatára vonatkozó szabályozásainak felülvizsgálata és módosítása. A 2020/1593 rendelet szerinti módosítás eredményeképpen a juh- és kecskefélékben előforduló pozitív TSE-esetek megkülönböztető vizsgálata a továbbiakban az úgy nevezett „jelző esetekre” korlátozódik, azaz csak olyan állatokra, amelyeken egy gazdaságban vagy egy járványtanilag meghatározott csoportban a TSE-fertőzést elsőként kimutatták. Egyéb esetekben a BSE jelenlétének kizárása érdekében vizsgálatot akkor kell végezni, ha az adott egyed(ek) olyan jellegzetességeket mutat(nak), amelynek eredményeként a vizsgálati laboratórium a vizsgálat elvégzését javasolja.

Fentieken túl a BSE jelenlétének kizárása érdekében az elsődleges molekuláris vizsgálatok során a mintákat megkülönböztető western blot módszerrel kell megvizsgálni, amelyre vonatkozó részletes információkat az uniós referencialaboratórium iránymutatásai tartalmaznak. A megkülönböztető vizsgálatot az illetékes hatóság által kijelölt olyan hatósági laboratóriumnak kell végeznie, amely sikerrel részt vett az uniós referencialaboratórium által az ilyen módszer használatára szervezett legutóbbi jártassági vizsgálatban.

Azokat a TSE eseteket, amelyekben a BSE jelenlétét az uniós referencialaboratórium által kiadott iránymutatásokkal összhangban az elsődleges molekuláris vizsgálattal nem lehet kizárni, haladéktalanul az uniós referencialaboratórium részére át kell adni, mellékelve valamennyi rendelkezésre álló releváns információt. A mintákat az eredmény megerősítésére irányuló további vizsgálatnak kell alávetni, amelynek során legalább egy, az eredetileg használt elsődleges molekuláris módszertől immunkémiai szempontból eltérő módszert kell alkalmazni.

A másodlagos molekuláris vizsgálat kialakítását – a legújabb tudományos ismereteknek és laboratóriumi szakértelemnek megfelelően – az uniós referencialaboratóriumnak eseti alapon kell jóváhagynia az iránymutatásaiban leírtak szerint. Az eredmények értelmezését az uniós referencialaboratórium végzi a törzsek tipizálásával foglalkozó szakértői csoportnak, valamint a megfelelő nemzeti referencialaboratórium képviselőjének a közreműködésével. Az eredményéről a Bizottságot azonnal tájékoztatni kell.

A 2020/1593 EU rendelet módosításai tehát a 999/2001/EK rendelet X. mellékletének fentiek szerinti módosításait tartalmazza. A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, és annak szabályozásai teljes egészében kötelezőek és közvetlenül alkalmazandóak valamennyi tagállamban.