Változás kopogtat a hazai vetésszerkezetben

Szakértők érdekes megfigyelést tettek az idei vetésszerkezettel kapcsolatban. Változás látszik ugyanis a gazdák szokásaiban, átrendeződhet az előszeretettel vetett növények listája, valamint a vetésterület is.

A rangsor eleje nem változott: továbbra is a napraforgót és a kukoricát vetik legnagyobb területen a gazdálkodók Magyarországon, a bevetett terület méretei azonban komolyan módosultak 2016-hoz képest. Az előzetes információk szerint idén már csak 1,16 millió hektáron tervezték a gazdák tavaszi gabonafélék vetését, ami majdnem 100 ezer hektárral kisebb a tavaly bevetett területnél. Csak kukoricát 1,02 millió hektárra vetnek a gazdálkodók, de ez is 64 ezer hektárral kevesebb, mint tavaly volt.

Tavaszi árpából 56 ezer hektárnyit vetettek el idén. Ez harmadával kevesebb, mint 2016-ban, miközben a zab vetésterülete 8 ezer hektárral zsugorodik.

Hirdetés

De hová tűnik az előző növényeknél fel nem használt több tízezer hektár?

Az „elveszett” hektárok többek között az egyéb gabonafélék vetésterületén keresendőek, ezek ugyanis 46 ezer hektárral nagyobb helyen teremnek idén, mint tavaly. Szójából változatlanul 66 ezer hektáron termelnének idén, közben lucernával 56 ezer hektárt vetnek be, ami 22 ezer hektáros növekedés a 2016-os adatokhoz képest. A napraforgó népszerűsége töretlen, idén a tervek szerint 658 ezer hektárnyit vetnek az olajnövényből a gazdák, ez csaknem 25 ezer hektárral haladja meg a tavalyi szintet. Cukorrépa összesen 16 ezer hektáron kerülhet a földbe, 500 hektárral nagyobb területen, mint 2016-ban.

Egyre népszerűbb a napraforgó, sokan foglalkoznak az olajnövény termesztésével

Sokan váltanak zöldségre, de a burgonyaágazat hanyatlóban van

2016-hoz képest jóval többen vágnak bele zöldségtermesztésbe, így több csemegekukorica, vöröshagyma, zöldpaprika, zöldbab és karfiol lesz idén a földeken. Közben azonban a burgonya vetésterülete 15 százalékkal csökken, míg borsót 23 százalékkal kisebb területen termesztenek a termelők – írja a magyaridok.hu.