Vaddisznóknál a csont ásványi sűrűsége befolyásolja a sántaságot

Kínai kutatók vaddisznóknál vizsgálták a karmok sérülésének típusa, a csont ásványi sűrűsége és a sántaság közötti kapcsolatot. Vizsgálták a kockázati tényezőket is. A sertéseknél a sántaság 3 legfontosabb oka a karomelváltozások, az osteoarthritis és az osteochondrosis. A csont ásványianyag-sűrűsége a csonttérfogat egységére jutó ásványi anyagok mennyisége. Ez tükrözi a csontok egészségét.

További eszközként használható a sántaság előrejelzésére. A sántaság új terápiás stratégiáinak azonosítása érdekében indokolt a csont ásványianyag-sűrűsége hatásainak jobb megértése.

Adatgyűjtés

A kutatócsoport 739 darab 22 hónapos átlagéletkorú duroc vaddisznót választott ki. 375 vaddisznót egyéni karámokban, 364 vaddisznót pedig betonlapos betonpadlóval ellátott egyéni istállókban helyeztek el. A variabilitás minimalizálása érdekében ugyanaz a személy vizsgálta meg a kanok karmának sérüléseit.

A megfigyelt elváltozások közé tartozott a fehér vonal, a lábujj, a repedezett fal függőlegesen, a harmatkarmok, a sarok-talp repedés, a duzzadt boka, a repedezett fal vízszintesen, valamint a sarok túlburjánzása és az eróziós túlburjánzás.

A csapat 0-tól 3-ig pontozta az elülső és a hátsó lábak sérüléseit, a normálistól a súlyos sérülésekig terjedő skálán. A sántaságot 0-tól (nem sántít) 5-ig (súlyosan sántít) terjedő pontozási rendszerrel értékelték. Az összes vaddisznótól szérummintát vettek, hogy plazma-tömegspektrometria segítségével meghatározzák a kalcium, foszfor, mangán, réz, vas, cink, mangán, szelén, ólom és kadmium koncentrációját. Ezenkívül megmérték a sertések csontforgalmának szérummarkereit, mint például az oszteokalcin és az I. típusú kollagén C-terminális telopeptidje.

Jellemzésre a hangsebességet használták

A kutatók ultrahangos csontdenzitométerrel megmérték a vaddisznók bal hátsó végtagja mediális lábközépcsontjának ásványi sűrűségét is. A csont ásványi sűrűségének jellemzésére a hangsebességet használták. Az erős csontot a vaddisznók átlagos hangsebesség-értéke fölött 1 standard eltéréssel magasabb értékként határozták meg. A normális csontot a vaddisznók átlagos hangsebesség-értékének plusz vagy mínusz 1 standard eltéréssel növelt értékeként határozták meg.

Az oszteopéniát a vaddisznók átlagos hangsebesség-értéke alatti 1-2,5 standard eltérésként, az oszteoporózist pedig a vaddisznók átlagos hangsebesség-értéke alatti 2,5 standard eltérésként definiálták.

Az eredmények azt mutatták, hogy a sántaság gyakoriságát valamennyi karomelváltozás-típus befolyásolhatja; a duzzadt bokájú vaddisznóknál volt azonban a legmagasabb a sántaság aránya.

A karmok sérülésének típusai és a sántaság közötti kapcsolat

A különböző karomelváltozás-típusok előfordulási gyakorisága a vaddisznóknál a magastól az alacsonyig terjedt, beleértve a saroktúlburjánzást és az eróziós túlburjánzást, a sarok-talp repedést, a fehér vonalat, a lábujjakat, a repedezett függőleges falat, a repedezett vízszintes falat és a duzzadt bokát.

Az eredmények azt mutatták, hogy valamennyi karomelváltozás-típus befolyásolhatja a sántaság előfordulási gyakoriságát; azonban a duzzadt bokájú vaddisznóknál volt a legmagasabb a sántaság aránya.

A csont ásványi sűrűsége és a sántaság közötti kapcsolat

A sántaságban szenvedő kanoknál alacsonyabb volt a csont ásványi sűrűsége és a csontképződési marker, az oszteokalcin alacsonyabb szintje. Az I. típusú kollagén C-terminális telopeptidjének csontrezorpciós markerszintje is magasabb volt náluk, mint a normál vaddisznóknál.

Az életkor hatása a csont ásványi sűrűségére

A csont ásványianyag-sűrűsége az életkor előrehaladtával növekedett. A 37 hónapos kor után a csont ásványi sűrűségének növekedési tendenciája folytatódott, és a maximális ásványi sűrűséget 43 hónapos korban érte el. A csontképződési marker a kor előrehaladtával nőtt, a csontrezorpciós marker pedig először nőtt, majd a végén csökkent.

A lakhatás típusának hatása a csont ásványi sűrűségére

A kanoknál magasabb volt a sántaság előfordulása, és alacsonyabb a csont ásványi sűrűsége az egyéni istállókban. Az egyéni istállómodellben a csontrezorpciós marker megnövekedett a nagy egyéni karámmodellhez képest.

A szérum kalcium és a foszfor hatása a csont ásványi sűrűségére

Amikor a szérum kalciumkoncentráció 8-11 mg/dl volt a kanoknál, a csont ásványi sűrűsége nőtt, de amikor a szérum kalcium koncentrációja meghaladta a 11 mg/dl-t, a csont ásványi sűrűsége már nem nőtt.

Váratlanul az emelkedett szérumfoszforszint a csont ásványi sűrűségének csökkenésével járt együtt. Ezenkívül a kalcium-foszfor aránynak igen szignifikáns hatása volt a csont ásványi sűrűségére, és a csont ásványi sűrűsége akkor érte el a maximumát, amikor a kalcium-foszfor arány 3,2 volt.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy „a csont ásványi sűrűsége a jövőben további eszközként használható a sántaság értékelésében és előrejelzésében”.

(Forrás: pigprogress.net)