Újabb megfelelési kényszer az agrárcégek előtt: kötelező lesz a zöld jelentés

A fenntarthatóságot szolgáló intézkedéseknél érdemes figyelni arra, hogy az Európai Unió a cégek egyre nagyobb részére írja elő a beszámolási kötelezettséget. 2026-tól, tehát a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan már a hazai mezőgazdaság meghatározó cégei is érintettek lesznek. A közzétételi kötelezettség (CSRD – Corporate Sustainability Reporting Directive) teljesítéséhez szükséges adatok és struktúra meghatározásához érdemes lehet erre szakosodott auditorokat bevonni.

A Napi.hu írta meg, hogy a hazai agrárcégek közül azok érintettek, amelyek három előírt kritériumból kettőnek megfelelnek. Azaz 250 fő foglalkoztatottat meghaladó létszámmal dolgoznak és/vagy nettó árbevételük a 40 millió eurót és/vagy mérlegfőösszegük a 20 millió eurót meghaladja.

Fogyasztók és működés

A környezeti értékek megóvása ma már nem csak szabályozói és fogyasztói elvárás, de a magas energiaköltségek miatt a hatékony működés kulcsa is, tehát a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeket a szabályozási környezet és a fogyasztói elvárások is a fenntartható fejlődés irányába terelik.

Egyik oldalon az európai uniós és hazai követelmények nagyon komoly célokat és követelményeket határoznak meg:

• többek között 2030-ra az üvegházhatású gázok csökkentését 55 százalékkal,
• 2050-re pedig a klímasemlegesség elérését,
• az antimikrobiális szerek használatának csökkentését,
• a talaj termőképesség csökkenésének megakadályozását,
• a növényvédő szerek és a műtrágyahasználat csökkentését,
• illetve az organikusan megművelt termőterületek arányának növelését.

Szigorodnak az EU-s zöld beruházások feltételei

Az Európai Bizottság a héten frissítette a fenntartható finanszírozás taxonómiáját, és szigorította a zöld befektetésekkel kapcsolatos kritériumokat. Az új csomag célja, hogy növelje az átláthatóságot az EU fenntartható finanszírozási keretrendszerén belül azáltal, hogy új szabályokat vezet be a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási minősítéseket nyújtó szolgáltatókra - jelentette be a Bizottság közleményében.

Szigorúak a vásárlói elvárások a közzétételi kötelezettség mellett

Emellett a vásárlók oldaláról is növekszik az elvárás, hogy olyan terméket fogyasszanak, amely a környezeti értékeket szem előtt tartva készült, és akár el is utasíthatnak olyan márkákat, amelyekkel szemben fenntarthatósági aggályok jöhetnek számításba.

Az Európai Unióban az agrárszektor nagyon intenzíven támogatott. A Közös Agrárpolitika (KAP) jelenlegi, 2027-ig tartó ciklusában a közvetlen kifizetések, I. pilléres támogatások, legalább 15 százaléka fenntarthatósági célokat szolgál, a II. pilléres támogatások (vidékfejlesztés) esetében pedig 37 százalék kötődik a klímahelyzethez.

Emellett az EU taxonómia megfelelésre is meg kell kezdeni a felkészülést, ugyanis a következő években lényegesen több vállalatnak kell jelentést közzétenni a fenntarthatósági teljesítményével kapcsolatos nem pénzügyi adatairól.

Felkészülhetnek az agrárcégek

2025-től a nagyvállalatokra, 2026-tól – azaz a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan – a hazai agráriumot meghatározó cégek jelentős részére is vonatkozik a közzétételi kötelezettség (CSRD – Corporate Sustainability Reporting Directive).

Mivel a globális üvegházhatású gáz kibocsátás egyharmada az agráriumhoz kapcsolódik, az ellátási lánc minden elemében van tennivaló a fenntarthatóság érdekében.

A közzétételhez szükséges adatok és struktúra meghatározásához azonban – főként az első jelentés esetében – érdemes lehet erre szakosodott auditorokat bevonni.