Újabb fontos információk a 2023 után várható területalapú agrártámogatásokról

Eredményes volt a 30 mezőgazdasági szakmai szervezet, környezetvédelmi társadalmi szervezet, valamint egyetem és kutatóintézet bevonásával megrendezett, 2023 utáni időszakban működtetni tervezett területalapú agrártámogatási rendszer környezet- és klímavédelmi előírásairól lefolytatott szakmai konzultáció. A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Feldman Zsolt szerint a 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitika (KAP) egyik leghangsúlyosabb célkitűzése a környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépések előmozdítása a mezőgazdaság területén.

Feldman Zsolt úgy fogalmazott: annak érdekében, hogy a magyar agrárium hozzá tudjon járulni az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez és szakmailag megalapozottan tegye ezt, az idei év első negyedévében konzultációra került sor a mezőgazdaság és a környezetvédelem szakmai képviselőivel. A környezettudatos gazdálkodásra ösztönző támogatási rendszer létrehozása érdekében a téma iránt elkötelezett és megfelelő szakmai tudással rendelkező szervezetek és intézmények képviselői fejtették ki szakmai meglátásaikat és álláspontjukat a témában - írta az Agrárminisztérium.

Megfelelhet az elvárásnak az előírásrendszer

E szakmai muníció birtokában minden adott ahhoz, hogy a területalapú agrártámogatásokhoz kapcsolódó zöld intézkedés- és előírásrendszer megfeleljen korunk elvárásainak - közölte az államtitkár. A beérkezett anyagok több ponton egybecsengő üzenetet fogalmaznak meg. A számos javaslat közül Feldman Zsolt kiemelte a gyepgazdálkodás helyzetének javítására, az ökológiai gazdálkodás ösztönzésére, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó zöld infrastruktúra – így különösen a mezővédő erdősávok, fajgazdag táblaszegélyek - fejlesztésére irányuló felvetéseket.

A területalapú agrártámogatások témáján kívül a talajról is volt szó

Mint mondta, a szakmai vélemények abban is megerősítést adtak, hogy a talajok állapotának javítása kulcsfontosságú. A talaj szervesanyag tartalmának megőrzése és pótlása (például a szerves trágya használat, szármaradványok beforgatása), az okszerű tápanyag-gazdálkodás elősegítése és a környezetkímélő trágyakijuttatási módok alkalmazása, az erózió elleni védelem, valamint a talajvédő gazdálkodási módok elterjesztése (minimum művelés, forgatás nélküli talajművelés) a jövő fenntartható élelmiszertermelésének alapja. A beérkezett javaslatok a támogatható területek agroökológiai szempontú bővítését, az újonnan bevezetendő agroökológiai alapprogramot is támogatják. Továbbá fontosnak tartják az agrár-környezetgazdálkodási program megfelelő tartalommal történő folytatását, valamint a földhasználat-váltást ösztönző, nem termelő beruházások támogatását. Ilyen például a gyeptelepítés vagy mezővédő erdősávok létesítése - mondta az államtitkár. Feldman Zsolt egyértelművé tette, hogy mindezen agrár-környezeti beavatkozások csak úgy lehetnek igazán hatékonyak, ha a gazdálkodókat ezek megvalósításában széles körben elérhető, felkészült tanácsadási és tudásátadási rendszer segíti.