Új információs füzetet adott ki a NAV az adózói minősítéssel kapcsolatos tudnivalókról

Az adózói minősítés célja, hogy az adókötelezettségeiket önként és határidőben teljesítő adózók bizonyos, törvényben rögzített előnyöket élvezzenek a nem jogkövető – így szigorúbb megítélés alá eső – adózókkal szemben. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) negyedévenként vizsgálja, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adózók, az áfaregisztrált, valamint a csoportos adóalanyok megfelelnek-e a megbízható adózókra, illetve a kockázatos adózókra vonatkozó feltételeknek. Az adózói minősítés szabályait az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza. 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adózói minősítéssel kapcsolatos tudnivalókról szóló információs füzetet tett közzé honlapján. Az Adózóna cikkét szemléztük.

Az előnyök egy része

A megbízható minősítés jogkövetkezményeinek célja kedvezmények nyújtása azoknak, akik adókötelezettségeiket határidőben teljesítették, és nem állnak vagy álltak olyan eljárás alatt, amely veszélyeztetheti az Art. vagy az anyagi adójogszabályok szerinti kötelezettségeik teljesítését. A megbízható minősítéshez kapcsolódó előnyök:  A NAV által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül.

Csökkentett mulasztási bírság: 

A kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, az egyébként kiszabható mulasztási bírság felső határának az ötven százaléka, a rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén a bírság mértéke az egyébként irányadó bírság ötven százaléka.

Azaz azon kötelezettség megszegésekor, ahol a nem természetes személy adózó például 500 000 Ft összegű mulasztási bírsággal lenne sújtható, a megbízható adózó esetében a bírság maximális felső határa 250 000 Ft lehet. Az előzőekben rögzített rendelkezések természetesen azon esetekre is vonatkoznak, ahol a mulasztási bírság felső határát százalékos mértékben rögzíti a jogalkotó, így az EKAER bejelentési kötelezettséghez kapcsolódó jogszabályi rendelkezések megsértéséből fakadó mulasztási bírság felső határa a valótlan vagy hiányos adattartalmú bejelentéssel érintett, illetve a bejelenteni elmulasztott, vagy ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 %-a helyett, a 20 %-a lehet maximálisan.  

Csökkentett jövedéki bírság: 

A jövedéki jogsértés esetén, ha az adózó megbízható minősítésű, akkor a jövedéki bírságra az Art.-nak a megbízható adózói minősítésnek az adóbírság és a mulasztási bírság felső határának módosításával és az ezek kiszabásával kapcsolatos szabályait kell alkalmazni. 33 Ezek a jogsértések elkülönülnek úgy, mint vagyoni hátrányt okozó, vagyoni hátrányt nem okozó (mulasztásos jellegű), illetve a jövedéki engedély nélküli forgalmazással kapcsolatos jogsértésekre. 

Ha például a megbízható adózó a jövedéki termékkel kapcsolatban elkövetett kötelezettségszegése a központi költségvetésnek vagyoni hátrányt 34 okoz, akkor a jövedéki bírság maximuma az általános szabályok szerint kiszabható jövedéki bírság felső határának legfeljebb 50 %-a. 

Gyakorlati példán keresztül szemléltetve:

Adózó terhére feltárt vagyoni hátrány: 100 000 Ft

Általános szabály alapján a jövedéki bírság összegének felső határa: 500 000 Ft Megbízható adózóra vonatkozó szabály alkalmazása mellett a jövedéki bírság összege legfeljebb: 250 000 Ft 

Ha például a megbízható minősítésű adózó által elkövetett kötelezettségszegés nem okoz vagyoni hátrányt, azaz mulasztásos jellegű jogsértést követ el, akkor a jövedéki bírság felső határa az általános szabályok szerint 36 kiszabható jövedéki bírság felső határának 50 %-a. 

Gyakorlati példán keresztül szemléltetve (gazdálkodó szervezet esetén): 

Általános szabály alapján a jövedéki bírság összegének felső határa: 750 000 Ft

Megbízható adózóra vonatkozó szabály alapján a jövedéki bírság összege: 375 000 Ft