Új, 850 millió forintos zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemet adtak át a magyar-szerb határ innenső felén

Átadták az MPM Research Kft. vízelvonásos technológiával működő üzemét Csongrád-Csanád megyében, Mórahalom városában. A Kavali projekt közel 850 millió forintból valósult meg, amelyhez a társaság az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap pályázatán 423,6 millió forint támogatást nyert. A gyártóüzemben olyan kíméletes, alacsony hőmérsékletű vákuumszárítási technológiával dolgoznak, amelynek segítségével megmarad a gyümölcs és a zöldség beltartalmi értéke és aromája – tájékoztatták a vállalat képviselői az MTI-t.

A mikrohullámú vákuumszárítás segítségével jellemzően gyümölcsökből és zöldségekből különböző ropogós állagú termékeket készítenek, amelyek alapanyagként értékesíthetők más élelmiszergyártók részére - írták. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletéért felelős helyettes államtitkára a megnyitón példaértékűnek nevezte a különleges vízelvonási technikát.

Fejlesztések, projektek, gyártástámogatás

Az MPM Research Kft. ipari inkubációs központként fejlesztési projekteknek kínál szakmai támogatást. A társaság elsősorban gyártóüzemek kialakítására, célgépek tervezésére és kivitelezésére, valamint gyártástámogató szoftverek fejlesztésére specializálódott. Fejlesztéseik a legfrissebb kutatási és technológiai eredményeket felhasználva nyújtanak innovatív megoldásokat, így azok minőségükben is megfelelnek a nemzetközi standardok elvárásainak - írták.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az MPM Research Kft. 2020-as nettó árbevétele 826 millió forint volt, egy évvel korábban pedig 738,7 millió forintot tett ki. A cég 2020-ban 156,7 millió forint nyereséggel zárt, míg 2019-ben az adózott eredménye 20 millió forint volt.

Gráf alapú irányítási és cloud robotics platform az MPM Research fejlesztésében

A cég egyik fejlesztését közelebbről is megnéztük. Egy hagyományos ipari robot esetén a vezérlést drága, nagy teljesítményű kontroller végzi a memóriába betöltött program alapján. A programot helyi kapcsolaton keresztül egy számítógép segítségével tölthetjük fel, amit a beépített kontroller futtat. Erre a központi vezérlő kontrollerre van csatlakoztatva a robot minden ki- és bemenete, így a gép önállóan és gyorsan működhet - írták.

A kommunikációs technológiák fejlődése a 2010 -es évekre jutott olyan szintre, hogy megkezdődhetett a felhő alapú robotikai rendszerek kifejlesztése. Itt egyes folyamatok egy kommunikációs hálózatra kapcsolt szerver segítségével valósulnak meg. Tipikusan egyes számításigényes feladatokat hajtanak végre a szerveren (pl. képfeldolgozás, alakfelismerés), így csökkenthető a robotban felhasznált vezérlőtől várt teljesítményigény. Ezek a rendszerek olyan környezetekben életképesek, ahol megengedhető bizonyos késleltetés, amit a robot és a szerver közötti kommunikáció sebessége határoz meg.

Felvetődött a kérdés, hogy ha ez a trend, akkor végül mi marad meg a gépben, hova konvergál ez a változás?

A klasszikus, szigetként működő robot, alkatrészek összehangolt működését helyben futó program vezérli. Az újonnan megjelent felhő alapú robotikai rendszerekben a vezérlést helyben futó program végzi, ami kommunikál a hálózattal is. Az így megjelenő adatátviteli igények tovább erősítik a trendet.

A felvázolt trend szerint egyre több funkció váltható ki felhő alapú megoldással. A következő ábrán azt mutatták meg meddig lehet elmenni ebben az irányban. Minden funkció kiváltható, kivéve a kommunikációt, minden alkatrész kommunikál a hálózattal, nincs szükség helyben futó vezérlő programra, a vezérlés a felhőben történik.

A cég weboldalán feltették a kérdést, hogy van-e értelme elmenni eddig az elméleti határig? Milyen előnyöket hozhat egy ilyen irányú fejlesztés? Egy labortechnikai automatán kipróbálták, tapasztalataikat a következőkben foglalták össze: