Úgy néz ki, néhány év múlva már szinte csak külföldiek dolgoznak a magyarországi gyárakban

A magyar Z generációs fiatalok fele elmenne az országból, közel 50 százalékuk vállalna munkát külföldön. A magyarországi cégek viszont folyamatosan munkaerőhiánnyal küzdenek, így nem csak néhány szomszédos országból, de egészen távolról is érkeznek dolgozók. Az elmúlt években a gyors ütemű digitalizációt a koronavírus-járvány tovább pörgette. A munkakeresők többsége ma már szinte kizárólag az online térben tájékozódik, a tendenciát lekövetve pedig a HR-esek és toborzók is újabb és újabb digitális megoldásokat integrálnak folyamataikba.

A Z generációs fiatalok közel fele (47,2 százaléka) tervez az elkövetkezendő öt éven belül külföldön munkát vállalni – derül ki a Zyntern álláskereső portál kutatásából. A felmérés arra is rávilágított, hogy a fiatalok online keresnek és találnak munkát, leggyakrabban pedig a Profession.hu, Zyntern.hu portálokat, vagy a LinkedIn felületét használják álláskeresésre - írta az Mfor.

Így néz ki a magyar munkaerőpiac

A gazdasági lassulás ellenére a magyar munkaerőpiac továbbra is feszes, a munkanélküliségi ráta áprilisban 3,9 százalék százalék volt, ami alacsonynak számít, továbbra is munkaerőhiányos a magyar gazdaság. Számos ágazatban a hiányszakmákban éppen ezért a hiányzó munkaerőt a magyarországi cégek Európai Unión kívüli, akár távoli országokból pótolják – hangzott el a WHC Csoport főtámogatásával megrendezett Business Fest üzleti fesztivál HR szakmai szekcióján.

Bevált a külföldi munkaerő Magyarországon

A magyarországi vállalatok tapasztalata eddig összességében kedvező a harmadik országból érkező munkaerő kapcsán: a hazánkban munkát vállaló külföldiek általában motiváltak, lojálisak és aránylag könnyen és gyorsan alkalmazkodnak az itteni viszonyokhoz, illetve alacsony körükben a fluktuáció.

A Flextronics 2017 óta foglalkoztat ukrán, míg tavaly óta immár Fülöp-szigeteki munkavállalókat is – mondta Boros Tünde, a hazánkban közel 7 ezer főt foglalkoztató elektronikai cég toborzási felelőse. A nagyvállalat tapasztalatai kapcsán arról számolt be, hogy mind az ukrán, mind a Fülöp-szigeteki munkavállalók beilleszkedése gördülékeny és problémamentes volt, köszönhetően annak, hogy alaposan és időben felkészítették a szervezetet és érzékenyítették a magyar munkavállalókat, nagy hangsúlyt fektetve a belső kommunikációra.

A hazánkban ukrán, Fülöp-szigeteki mellett indonéz munkavállalókat is alkalmazó Continental az ukrán-orosz háború miatt egy teljesen új helyzetben találta magát. Az ukrán kollégák körében 70-80 százalékra növekedett a fluktuáció, a dolgozók családtagjai pedig tömegesen érkeztek menekültként Magyarországra. A kialakult helyzetre reagálva a Continental hosszú távú integrációs programot dolgozott ki az ukrán munkavállalók családjai számára.

Egyesítik a családokat és segítik a beilleszkedést

„A családegyesítésre, beilleszkedésre fókuszáló, átfogó programunk célja, hogy ukrán munkavállalóink és az országba érkező hozzátartozóik egy év alatt teljesen önellátó, társadalmilag integrált családokká váljanak. A program keretében első körben 100 ukrán család számára tettük lehetővé, hogy a korábbi munkásszálló helyett saját lakásba költözzenek, melyet az otthonuknak tekintenek. A gyermekek számára megszervezzük az iskolai beiratkozást, a taníttatást, segítünk az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben, a nyelvtanulásban, illetve elősegítjük, ösztönözzük a közösségi életet" – összegezte Kalmár Ákos, a Continental magyarországi HR vezetője.