Sikeres fiatal magyar halltenyésztő nyert díjat és kapott támogatást

Aranyhal ikrát mutatott a mikroszkópban. Elmagyarázta, hogyan kísérletezte ki a pontyivadék nevelésének új és természetbarát módszerét, amit az OTDK különdíjjal jutalmazott. Megmutatta a makrofotót a lepkeszárnyról, amelyen jól felismerhető a hímpor aranya. Mindez Turuczki Szabolcs Márk tudománya. Az SZTE Mezőgazdasági Kar mezőgazdasági mérnök alapszakán végzett hallgatótól azt is megkérdezték, honnan indult és kik segítették az útján.

A Szegedi Tudományegyetem weboldalán jelent meg Újszászi Ilona cikke a fiatal magyar kutatóval, ezt a szakmai anyagot szemléztük.

A kezdetekről

Középiskolásként kezdtem a kísérletezést. A Csányi Alapítvány szegedi Természetbúvár Klub foglalkozásain szerzett ismereteimet, megfigyeléseimet otthon, a tanyánkon kialakított kis tavamban igyekeztem tovább gyarapítani. Aranyhal és szivárványos guppi tenyésztését kezdtem el természetes ízeltlábú alapú táplálékforrásokon – indította történetét Turuczki Szabolcs Márk.

Díjból kutatás

A fiatal természetbúvár szakmai útját a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán Dr. Monostori Tamás főiskolai tanár mellett a Csányi Alapítvány mentora, az SZTE alumnusa, Mikics Péter egyengette.

A Dr. Karikó Katalin biológus Széchenyi-díj támogatásából megvalósuló kutatóprojekt foglalkozásaiba kapcsolódtam be. A projekten belül az SZTE és az Új Nemzeti Kiválóság Program pályázatán elnyert kutatómunkához szükséges fotók elkészítését és mikroszkópos vizsgálatait, továbbá az algatermelő rendszer kiépítését célzó megfigyeléseimet az alapítványi társaim segítségével végeztem – sorolta az ifjú kutató.

Kísérletről kísérletre vitt a sikerig Turuczki Szabolcs Márk útja

Az addigi eredményeimmel és a csoporttal közösen készített fotókkal, kísérletekkel kiegészített dolgozattal és prezentációval az SZTE MGK Tudományos Diákköri Konferenciáján első helyezést értem el – jelölte meg az első mérföldkövet.

OTDK különdíj a ponty ivadék táplálása témában

Az Országos Tudományos Diákkör különdíját hozta el Turuczki Szabolcs Márknak az a kutatás, amelyben leírta: miként lehet természetbarát módon a ponty ivadékait táplálni nagy vízibolhával és közönséges lisztbogár lárvákkal.

Előállítjuk az algát, azon fejlődnek a zooplankton élőlények, amiket megetetünk a halakkal. Mivel a halaknak nagyobb eleségforrásra is szükségük van, ezért nekik lisztkukacot adunk, miközben a lisztkukac ürülékét visszaforgatjuk az algák számára, ez lesz a táptalajuk. A lisztkukaccal csak búzakorpát és répát etetünk, így magas karotin és foszfát tartalmú eleséget adunk a halaknak – mondta.

Turuczki Szabolcs Márk kísérleteinek „szereplőit” – a vízben oxigént termelő algáktól kezdve a zooplanktont alkotó vízibolháig és kagylósrákig – mikroszkóp segítségével vizsgálták az érdeklődők a Csányi Alapítvány Életút fesztiválján. A fiatal kutató eredményeit már a munkahelyén, a zsombói tápgyártó cégnél igyekszik hasznosítani - írták.

Fotózás és technológia: szép-e a pókportré?

A különböző bogarakról, rovarokról rétegfotózással készítenek portrét a Csányi Alapítvány szegedi Közösségi Házában. A Fotós Klub munkájához – Karikó Katalin adományából – spektívet, teleobjektívet, mikropozícionáló eszközt vásároltak.

Például a lepkeszárnyat vagy a pókot behelyezik egy derítőlap alá és vakuval vagy egyéb fénytechnikával megvilágítják, majd szépen, lassan – az általuk készített sínen, mikropozícionáló segítségével – mozgatjuk a gépet és 50-60 képet készítünk az állatról. Mindegyik rétegről lesz egy kép – folytatta a magyarázatot az SZTE MGK friss diplomása.

A sok rétegképet a Helikon Focus Pro szoftver összegezi egyetlen, minden részletében éles fotóvá – mutatta. –Így láthatjuk meg, hogy közelről egy lepke vagy egy pók mennyire szép - fogalmazott.