Tudja, mi a teendő, ha vadkár éri?

Magyarország vadlétszáma jóval magasabb a terület optimális vadeltartó-képességénél, így a különféle vadkárok számbelileg és a károk nagyságrendje tekintetében is komoly problémát jelentenek. A legutóbbi vadászati évben 3,2 milliárd forint volt a vadkár Magyarországon, ami egymilliárd forintos növekedést jelent a megelőző vadászati évhez képest. Ebből a mezőgazdasági kár 3,144 milliárd volt, amelyhez képest az 50 millió forintos erdei károkozás elhanyagolható. A megelőző vadászati évben ez az összeg még csak 2,5 milliárd volt, a növekvésben nagy szerepet játszottak a megemelkedett terményárak.

A vadászati törvény felsorolja, mely fajok okozhatnak vadkárt, ezek jelesül heten vannak, így az öt nagyvad: gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, őz, muflon, valamint még ketten, a nyúl és a fácán. Minden más esetben, legyen szó például borz, vagy róka okozta kárról, a tulajdonos a Polgári törvénykönyv alapján érvényesítheti kárigényét a vadászatra jogosulttal szemben - írta cikkében a napi.hu.

A vadkár fogalmáról még annyit, hogy „a mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás”. Vagyis a károsításnak terméskiesést kell okozni, ebben az esetben lehet vadkárnak nevezni.

Az említett öt nagyvadból egy négyzetkilométernyi (azaz százhektárnyi) területre 6,5 egyed jut, ami nagyon sok és ez bizony már tud problémát okozni. Sőt, a vaddisznó- és szarvas-állomány jelentős része a Dunántúlra koncentrálódik.

Ha megtörtént a baj, a magyar jogszabályok a következő eljárásrendet jelölik elő. A megtérítés iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül, írásban kell közölni az azért felelőssel.

Ha a két fél, károsult és vadászatra jogosult meg tudnak egyezni, akkor viszonylag sima az ügy, az egyességben foglaltak kötik a feleket, így a vadászatra jogosultat a vadkár összegének megtérítése.

Ha a károsult és a kárért felelős személy között a közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és annak mértékéről, a károsult az ingatlan helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a kárfelmérési eljárás lefolytatását.

A következő lépésben a jegyző szakértőt rendel ki és a kirendeléstől számított öt napon belül lefolytatják a kárfelmérési eljárást. Ha a felek még ekkor sem egyeznek, a jegyző megszünteti az eljárást, és jöhet a polgári per, ahol már a feleket terheli a maguk igazának bizonyítása.

A föld használójára is érvényes a kármegelőzési kötelezettség. Ha észleli a földjén a vadállomány megnövekedett jelenlétét, egyeztetnie kell az általa értesített vadászatra jogosulttal, miképp lehetne elriasztani az állatokat a kérdéses területről. Ennek léteznek bevált megoldásai, például különféle vadriasztó szerek. A kifizetett vadkár összegét csökkentheti, ha a károsult bizonyíthatóan elmulasztott szükséges lépéseket.