Tudatos tápanyag-utánpótlás és növénykondicionálás az őszi káposztarepce-termesztésben

A növény egészséges fejlődése, a betervezett terméshozam és a megfelelő minőség a tudatos és optimális tápanyag-ellátottságon alapul. Minden kultúra más és más tápanyagigénnyel ren­delkezik. Természetesen rengeteg tényező befolyásolja a növények fejlődését (talaj, időjárás, geomorfológia, stb). Ettől függetlenül létezik olyan megoldás, ami e komponensektől függetle­nül vagy a legkevésbé érintetten tudja segíteni a növény megfelelő fejlődését.

A tipikus szántóföldi növények között talán az őszi repce az egyik leginkább tápigényes. Természetesen elengedhetetlen az őszi induláskor egy olyan alap, melynek segítségével a repce megfelelően indul, majd sikeresen kitelel, de hasonlóan fontos a kora tavaszi időszak is. A tél befejeztével a repce tápanyagigénye robbanásszerűen megnő. A fejtrágyázás mellett fontos gondoskodni azokról az elemekről is, amelyek a talajban immobilisak, nehezen felvehetők. Az NPK műtrágya előnyeit, úgy gondolom, nem kell ecsetelnem, de szerencsére egyre elterjedtebb a tavaszi időszakban történő, növényvédő szerrel egyben kijutatott biostimulátorok, kondicionálók és lombtrágyák használata. A már fentebb említett okoknál fogva a tápanyag levélen keresztül történő kijuttatása vagy az esetleges hiánytünetek orvoslása rengeteg előnnyel jár. A felszívódás akár 10-20-szor is gyorsabb lehet. Célzottan tudunk akár egy-vagy több elemet kijuttatni. A jó minőségű, lombon keresztül felszívódó kelátok speciális szerves kötésű biológiailag aktív molekulák, amelyek erős stabilitással rendelkeznek. Ez a stabilitás gyors és optimális biológiai hatást eredményez. A speciális kelátokat a kedvezőtlen erősen lúgos tartományban is kiválóan felveszik a növények, és nagyobb adag esetén (meszes viszonyok, 8,5-9,0 pH mellett) is hatékonyak maradnak. A szerves kötésnek köszönhetően extrém körülmények között is ki tudják fejteni hatásukat. Ugyanakkor a közömbös és gyengén savanyú tartományban is gyors és hatékony hiánypótlók. Repce esetében ez rendívül fontos, hiszen a hajtásnövekedés kezdetétől, különösen nagy tápanyagigénye van a növénynek.

Repce számára esszenciális tápanyagok

A bór szerepe sokrétű, elősegíti a tápelemfelvételt, a virág- és termésképzést, a szénhidrátok szállítását, felhalmozódását, a pozitív vízmérleget. A bórhiányos növény rosszul köt és gyakori a virágelrúgás, ami a repce esetében óriási károkat okozhat. A bór mozgékonysága a növényben korlátozott. A virág- és termésképzésre gyakorolt hatása miatt a mikroelemek közül a bór befolyásolja legnagyobb mértékben a termés mennyiségét. A termés minőségére is kedvező hatású a jó bórellátás. A bórtartalmú levéltrágyázást már a tenyészidő kezdetén, majd a virágzás időpontjában, s azt követően rendszeresen célszerű elvégezni.

A kén javítja a növény nitrogénfelvételét. Megfelelő kénellátás mellett javul a növények olajtartalma, fehérjetartalma, és magasabb termést érhetünk el. Ezek a mutatók a repce esetében különösen fontosak. A kénutánpótlás azért fontos, mert nem mobilis anyag, így a növény idősebb szövetei felől, nem képes a fiatalabbak felé mozogni. A kénhiányban szenvedő növény fejletlenebb, mivel gátolt a sejtosztódása és a fehérjeszintézise. A hiánytünetek – mivel a növényben felhalmozódó kén nem, illetve nagyon nehezen mobilizálható – a fiatalabb leveleken jelentkeznek először. A kénhiányt gyakran össze lehet téveszteni nitrogénhiánnyal. (A kénhiány a hajtásokon jelenik meg először, míg a nitrogénhiány kezdeti tünetei mindig az alsó leveleken mutatkoznak.)

A magnézium a növényi klorofill központi eleme, és mint ilyen egyedülálló szerepet játszik a növények anyagcseréjében. Magnéziumhiány esetében az anyagcserénél fellépő zavar miatt, lassul a fehérjeképződés. Csökken a fotoszintézis aktivitása és az asszimiláták hiánya miatt lassul a növekedés. Az általában érközi szövetek sárgulásával induló tünetek súlyosabb hiány esetén akár a lemezszáradásig is erősödhetnek. A magnézium lombtrágyánkénti pótlásával a fotoszintézis stimulálását érjük el, ami a növekedés serkentésével jár.

Növénykondicionálók

Huminsavak, fulvosavak

Nélkülözhetetlen szerepük van a növény tápanyag gazdálkodásában, a mikro- és makroelemek felvételében, ezek bazipetális és akripetális mozgásában. Oxigénszállító hatásuk a növény egész anyagcseréjét segíti. Lombtrágya formájában a fluvosavak maradéktalanul képesek bármilyen PH-érték mellett felszívódni. Növeli a klorofiltartalmat, ezzel fényszegényebb időszakban is aktivizálja a fotoszintézist. A sejten belül redukálódik a protoplazma-viszkozitás, nő a növény nedvességállománya, ezzel képes befolyásolni a szárazságtűrést. A fulvosavak hordozóként funkcionálva képesek belépni a sejtfalba, ezzel segítve a kontaktszerek hatását.

A vele együtt kijuttatott tápanyagok adszorpciós kötésekkel kapcsolódnak a huminsavakhoz, így segítik bármilyen hiánytünet kezelését. A fulvosav természetes antivirális és antibakteriális hatású. A mikroelemek arányai, valamint a fulvosav, indirekt módon erősítik a növény immunrendszerét, növelik a gyökértömeget, és javítják a gyökér regenerálódó képességét. Növelik a kloroplasztiszok aktivitását, így a növény fényszegény helyeken is jobban hasznosítja a fényt.

A repce számára talán a tavaszi időszak során, a legfontosabb a megfelelő és gyors tápanyag-utánpótlás. Célzott és tudatos levélen keresztüli kijutatással, megelőzhetjük az esetleges hiánytünetek kialakulását. Amennyiben biostimulátorok, kondicionálók kíséretében tesszük ezt, időt és energiát spórolunk a növénynek.

Tánczos István
Bödör Bence
Alpha-Vet Kft. AlphaPlant ágazat

(x)