Tojó táp, vagy legelő?

Mint minden gazdasági- és haszonállatnak, a baromfinak is minden életkorban megvan a maga takarmányigénye. Lássuk, hogyan nevelhetjük sikeresen tyúkjainkat.

Növendékek etetése

A tojásból történő kikelést követően a kiscsibék még nem táplálkoznak, csak 24-48 óra elteltével kezdenek ismerkedni a takarmánnyal. Addig a szikzacskójukban lévő tartalékokat élik fel. Ezt követően az első 3 hétben indítótáppal kell etetnünk jószágainkat, amely gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és többek között fehérjében is.

Később gazdasági abrak etetésére is áttérhetünk. A növekvő fehérjeigényt szójával, növényi fehérjeforrásokkal elégíthetjük ki. Ha van lehetőségünk, kihelyezhetjük állatainkat gazdag legelőre is, ahol a fehérjeigényüket állati fehérjével is ki tudják elégíteni.

Tojó tyúkok takarmányozása

A tojó tyúkoknak az alaptakarmánya a tojótáp, de ez nem jelenti azt, hogy csak ezt kaphatnak enni, sőt! A monoton takarmányozás sem tesz jót az állatnak és a maximális tojástermelés sem feltétlenül a csak tojótápból álló takarmányozással jön létre. A baromfitartók nagy része ezért a következő módszereket alkalmazza a tojó tyúkok takarmányozása esetén:

• nyári időszakban: 45% tojótáp+40% búza, árpa és zab+15% kukorica
• téli időszakban: 40% tojótáp+35% búza, árpa és zab+25% kukorica

Alapszabályként elmondható minden korosztályú baromfi takarmányozásánál, hogy:

• takarmánymész pótlásról folyamatosan kell gondoskodni,
• az emésztés serkentése érdekében apró kavics, vagy sóder folyamatosan legyen az állatok előtt.

Szabad tartásos baromfitenyésztés

Akik a természet közeli tartás hívei, azt mondják, hogy a baromfi a takarmány java részét a legelőről, a szabadban gyűjtse össze magának. Ebben az esetben az állat ténylegesen azt fogyasztja el, amelyre a szervezetének szüksége van és annyit ehet, amennyi jól esik neki: se többet, sem kevesebbet. Természetesen a legelőn történő tartás esetén is kapnak az állatok gabonamagvakat és ipari alapanyagokból álló takarmánykiegészítőket, de a cél világos: lehetőleg kizárólag növényi alapanyagokból épüljön fel az egyedek takarmánya és legyen az antibiotikumoktól és mesterséges hozamfokozóktól mentes.

A víz is fontos

A madarak testének 70 %-a víz, és mi sem bizonyítja jobban azt, hogy a víz talán még fontosabb, mint a takarmány. Ha a baromfi a teljes vízkészletének 15 százalékát elveszíti, elpusztul. Ezzel szemben zsír- és fehérjetartalékának felét is elveszítheti, mégsem pusztul el.

Az állatok minél idősebbek, annál több vizet isznak, ezért figyelni kell a megfelelő mennyiségű ivóvíz kihelyezésére. Megfigyelhető, hogy lágyeleség etetése esetén csökken az állatok vízfelvétele, míg a takarmány ásványianyag-tartalmának növekedése vízfelvétel-emelkedést von maga után.

Nyáron a melegben növekszik a baromfik vízfelvétele, hőstressz esetén a szokásos vízmennyiség dupláját is megihatják az állatok. Épp ezért nyáron naponta többször adjunk hideg vizet állatainknak, míg télen szintén többször itassuk őket, viszont nem hideg, hanem langyos vízzel.

Kiscsibék esetében nyáron is figyelni kell arra, hogy ne legyen túl hideg az ivóvizük.

Fejléc forrása: animogen.com