Többet veszíthet, mint amennyit spórol egy növénybiztosításon!

Még a jól tájékozott gazdáknak is bonyolult lehet az agrár biztosítások piaca. Hogy érdemes gondolkodni, ha be akarjuk biztosítani a terményünket? A Magro.hu új szakértőjétől, Surmann Árpád, agrárbiztosítási szakértőtől megkapjuk a válaszokat.

A mezőgazdasági biztosítási piac legnagyobb problémája a bonyolultsága: önrészek, elvesztendő engedmények és korlátozásokkal megtűzdelt konstrukciók. Az eligazodás még a legdörzsöltebb ügyfeleknek is feladja a leckét. Sokan bele sem gondolnak abba, hogy gondosan megkötött biztosítási szerződés esetén is meglepetést okozhat a kárrendezés. Főleg abban az esetben, ha nem megfelelő a konstrukció. Bár az már önmagában is örömteli dolog, ha egyáltalán kiderül a gazdálkodóról, hogy nem bízza a termelést a véletlenre.

Apropó, véletlen.

Ezt a fogalmat a biztosítási szakma úgy ismeri, hogy kockázat. Sok gazdálkodó azt gondolja, hogy az ő kockázattűrő képessége igen nagy. Azt viszont kevesen számolják ki, hogy ez a hozzáállás mekkora kiesést okozhat egy káresemény kapcsán. Márpedig a mezőgazdálkodás egyébként is egy kockázatos üzem és azt minden bizonnyal ki lehet jelenteni, hogy az időjárási kitettség egyre fokozódik. Ennek ellenére a mezőgazdasági területeknek pusztán 40-45%-ra kötnek növénybiztosítást - bár ez a szám éves szinten kétszámjegyű bővülést mutat. Abban biztosak lehetünk, hogy a termelők nem lettek kevésbé kockázattűrők, ellenben máshogy kezdenek gondolkodni a biztosításkötés szükségességéről. Ebből arra lehet következtetni, hogy a termelő elképzelése arról, hogy káresemény bekövetkezésének valószínűsége, illetve, hogy mennyit hajlandó fizetni a kockázatmentesítésért, kezd közeledni egymáshoz. Ami alapvetően üdvözítendő.

Komoly kárunk keletkezhet egy aszályos nyár, de akár egy 5 perces jégeső miatt is!

Az állam is felismerte, hogy a felelős termesztést megalapozó gondolkodást segíteni kell. Nem véletlenül valósult meg 2012-től a kétpilléres kárenyhítési rendszer, melynek

1. pillére az éves 8 Mrd Ft-os keretből gazdálkodó kárenyhítési alap,
2. a 2. pillér pedig egy piaci alapú biztosítás.

A kettő közötti lényegi eltérés abban van, hogy míg a kárenyhítési alapból károkat fizet az állam, addig a 2. pillér 3 Mrd-os keretét a megkötött biztosítási díjak támogatására lehet felhasználni. A vissza nem térítendő támogatás mértéke legfeljebb a biztosítási díj 65%-a. Azonban a tavalyi évi kerettúllépés ismeretében bizonyos konstrukcióknál 30%-ra csökkent a támogatási szint. Ha belegondolunk, ez sem kevés.

De végiggondolta-e Ön azt, hogy mekkora kára keletkezik abból, ha csak egy rövidke 5 perces jégeső éri a területet kalászérés idején? Lehet, hogy meglepődne, hogy amit jelentéktelen eseménynek hitt, az valójában egy több száz, rosszabb esetben egy több millió forintos veszteségnek megfelelő káresemény. Ilyenkor gyorsan megtérülhet a biztosítás. Azonban ehhez érdemes figyelembe venni azt is, hogy sokszor érdemesebb a drágább konstrukciót megkötni, hogy elmondhassuk egy káresemény után: valójában olcsó biztosítást kötöttünk. De ki tudja ezt előre számszerűsíteni?

A jó hír az, hogy van már előremutató kezdeményezés ebben a témában, mely segíti az egyszerű eligazodást a növénybiztosítások bonyolult világában.

Tehát ne azt nézze, hogy mennyit spórolhat a biztosítási díjon, hanem, hogy mennyit veszíthet biztosítás nélkül!

Szerző: Surmann Árpád agrisk.hu portálvezető, agrárbiztosítási szakértő

(x)

Figyelem: A téma kitárgyalását hamarosan folytatjuk, melyekben új megoldásokat mutatunk be. Figyelje cikkeinket, és iratkozzon fel szakmai hírlevelünkre, hogy elsők között értesüljön róla!