A magyar Coca-Cola-val teljesült a terv

Sikerült elérni, hogy az élelmiszerek közül a boltokban 80 százalék magyar termék legyen. Ezzel összefüggésben a tervek szerint nőni fog a családi gazdaságok területi részesedése. Így látta az évet a földművelésügyi miniszter.

Most 80-85 százalék a magyarországi termék, de ehhez hozzá kell tennem, hogy aki Coca-Colát iszik, az is magyar terméket fogyaszt, mert az ital minden összetevője hazai. Ennél a szintnél már aligha mehet lejjebb az import aránya, mert gyarmatáru és idényjellegű importtermék mindig lesz. De például az ízesített joghurtnál is a külföldi termékek visszaszorulására számítok, mert az élelmiszeripari beruházásoknak köszönhetően a hazai tejipar fejleszteni fog a következő években mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Világgazdaságnak.

Több magyar termék került a polcokra - Fotó: Pixabay, Jerzy Górecki

Többféle magyar termék, újabb technológiákkal

A modern technológiákkal és változatosabb termékskálával tovább növelhetjük az exportban a feldolgozott termékek arányát. Belföldön is ki tudjuk váltani az import egy részét - tette hozzá.

Fazekas Sándor szerint a földforgalmi törvény elérte céljait, a külföldiek nem tudnak földet vásárolni, a nagybirtokok, illetve a közepes birtokok arányát pedig módosítják. Azt szeretnék, hogy a földhasználatból 80 százalék legyen a családi gazdaságoké, 20 százalék pedig a nagybirtokoké.

A földhasználat a családi gazdálkodók irányába tolódott el, 2010-ben 50-50 százalék volt az arány, most 40-60. A valóságban ennél is jobb az arány, ha figyelembe veszik, hogy a jogi személyek egy része kisvállalkozás. A kisebb üzemek térhódításának is köszönhető, hogy 2010 óta ötvenezerrel többen dolgoznak a mezőgazdaságban - folytatta.

Milyen évük volt 2017 az agrártermelőknek a miniszter szerint?

Mivel 2016-ban az elmúlt száz év rekordtermését arathattuk, nyilvánvaló, hogy 2017-ben ezt nehéz lett volna felülmúlni. Nem esett a mezőgazdaság teljesítménye, hanem kevesebb termett, ami nem ugyanaz. Átlagos vagy talán annál is jobb volt az év. A szántóföldi növénytermesztés és a kertészet elég jó évet zárt. Az állattenyésztést pedig próbára tették a tej- és sertéspiaci válságok, valamint a madárinfluenza. Mindeközben az Európai Unió birkózik az orosz embargóval. Ilyen körülmények között kellett boldogulni, de a magyar gazdáknak nincs szégyellnivalójuk. Az árak részben világpiaci hatásra nőttek, de érzékelhető a belső kereslet növekedése is. A magyar fogyasztók többet és jobbat vásárolnak, ennek árfelhajtó hatása van.