Több fontos kérdésben egyezettek az EU-s agrártámogatások változásairól Varsóban

Kiállnak a kelet-európai és a Balti országok a Közös Agrárpolitikára fordítható források megtartása mellett – erősítették meg az érintett országok mezőgazdasági miniszterei a varsói találkozójukon. A stratégiai egyeztetésen Bulgária, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Románia, Magyarország és Lengyelország agrárminiszterei közös nyilatkozatban mondták ki, hogy az EU környezet- és klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez a KAP-ra fordítható források szinten tartása elengedhetetlen a következő, 2021-2027-es költségvetési keretben.

A Napi.hu számolt be róla, hogy a közös nyilatkozat alapvető üzenete, hogy az érintett tagállamok mezőgazdasági miniszterei elfogadják az agrárium többletvállalásait a környezeti szempontokra figyelemmel. Ugyanakkor ragaszkodnak az új kihívásokkal arányos KAP források biztosításához. A varsói találkozón résztvevők azt nyilvánították ki, hogy akkor hajlandóak mezőgazdasági oldalról több kötelezettséget vállalni, ha ehhez a költségvetés mértéke is arányosan módosul.

Meg kell találni az egyensúlyt

A lengyel Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos részvételével megtartott varsói rendezvényen a miniszterek abban is egyetértettek, hogy a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia az EU környezet- és klímavédelmi célkitűzéseinek megvalósulásához. Egyértelmű, hogy növelni kell a mezőgazdaság hozzájárulását is, azonban meg kell találni a helyes egyensúlyt az agrárium és más ágazatok vállalásai között - írja a cikk.

A magyar érdekek erősödhetnek

A magyar kormány mindent meg fog tenni, hogy a magyar gazdáknak járó agrártámogatásokat megvédje. Elfogadhatatlan, hogy a klímavédelem árát a gazdákkal vagy az élelmiszer-áremeléseken keresztül a magyar emberekkel fizettessék meg - mondta ehhez kapcsolódóan Nagy István agrárminiszter. Nem kérhetünk többet a gazdáktól többletforrások nélkül, úgy pedig végképp nem, hogy közben a források csökkennek - tette hozzá a tárcavezető. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság KAP költségvetésre vonatkozó javaslatán mindenképpen emelni szükséges. Mert az akkor sem lenne elegendő, ha nem növekednének a gazdákkal szemben támasztott környezet- és klímavédelmi követelmények. Az európai zöld megállapodásban (Green Deal) leírtakat úgy kell megvalósítani, hogy ne a szegényebb országok, ne a magyar gazdák, hanem a nagy szennyező vállalatok fizessék meg a klímavédelem árát. Továbbá a klímavédelem ne eredményezze az európai mezőgazdaság versenyképességének romlását, a gazdák adminisztratív terheinek növekedését és legfőképpen ne vezessen az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez - vélekedett Nagy István.

További tárgyalások kellenek még az eredményekért

Az uniós mezőgazdasági miniszterek egyetértettek abban, hogy további tárgyalásokra van szükséges az új Közös Agrárpolitika működését meghatározó alapvető szabályokról annak érdekében, hogy garantálható legyen az új agrárpolitika hatékony nemzeti végrehajtása. A pénzügyi kockázatok csökkentése, az egyszerűsítés és a nemzeti célokhoz illeszkedő eredményes pénzfelhasználás megteremtésének szükségességét hangsúlyozó magyar igény megfogalmazását a résztvevők elfogadták. Ezt tartalmazza az ülés záródokumentuma is. Ugyancsak fontos magyar érdek annak a kimondása is, hogy a végső szakpolitikai döntések meghozatala csak a források ismeretében lehetséges - írja a cikk.

Az új Közös Agrárpolitika reform tárgyalások elhúzódása miatt a 2021. január 1-jével átmeneti időszak kezdődik a kifizetések tekintetében. Ennek jogalapját egy KAP átmeneti rendelet biztosítja majd azért, hogy az agrártámogatások ebben az időszakban is biztosítva legyenek. Az átmeneti időszak alatt a gazdák a jelenleg is érvényes szabályok alapján kapják a támogatásokat. A teljes cikket itt lehet elolvasni.