Több évtizedes lemaradás miatt szenvednek a hazai gazdálkodók

A hazai agrárium sikeressége azon áll vagy bukik, hogy tud-e élni a digitalizációval, illetve milyen gyorsan alkalmazza a legkorszerűbb számítástechnikai eljárásokat és a precíziós gazdálkodást. Ennek érdekében egyre több rendezvény zajlik az országban.

A magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, hogy tud-e élni a digitalizációval, milyen gyorsan alkalmazza a legkorszerűbb számítástechnikai eljárásokat és a precíziós gazdálkodást - szögezte le a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára kedden Budaörsön egy szakmai tanácskozáson.

A digitalizációhoz való alkalmazkodás gyorsaságán és eredményességén múlik a siker (Fotó: Pixabay, dlohner)

Nagy István az Agrofield 4.0 elnevezésű konferencián rámutatott: a modern  mezőgazdasági gépek segíthetik a termelőket abban, hogy felvegyék a versenyt a fejlett gazdaságokkal. Emlékeztetett, hogy a 2014-2020 között Magyarországra érkező több mint 12 ezer milliárd forint uniós forrásból mintegy 3700 milliárd forint célzottan a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést szolgálja. Döntő jelentőségűnek nevezte, hogy a  forrásokat a gazdálkodók a hatékonyság és versenyképesség növelése érdekében használják fel.

Az államtitkár kiemelte, hogy ma már egyre többen használnak precíziós technológiát, terjed például a GPS-sorvezetők és az automata kormányzás kombinációja, hogy a traktor a lehető legkisebb területet járja be. A hozamtérképek és a távérzékelés együttes alkalmazásával pedig meg lehet állapítani, hogy hol érdemes növényvédő szert, trágyát kijuttatni, és a jó minőségű talajfoltokba több, a rosszabbakba kevesebb vetőmag juthat. A kertészetben az automatizált üvegházak nélkül gyakorlatilag ma már nem is lehetne eredményesen termelni - hangsúlyozta. Szavai szerint nagy jövő előtt áll a jelentős megtakarítást biztosító, precíziós öntözés is.

Megjegyezte,  a mezőgazdaság hosszú távú és kiegyensúlyozott fejlődése, versenyképességének növelése érdekében fejleszteni kell az élelmiszeripart, és ezzel párhuzamosan az agrárexporton belül növelni kell a feldolgozott termékek arányát. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország stratégiai érdeknek tartja a GMO-mentességk fenntartását, és hangsúlyozta, hogy az agrártudományi felsőoktatás színvonalának is meg kell felelnie az új kihívásoknak, amihez szavai szerint a képzési programok újragondolása szükséges.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója is kiemelte a digitalizáció szerepét, amelyet a lehetőségek tárházának nevezett az agráriumban és felhívta a figyelmet a precíziós nemesítésben rejlő fejlesztési és fejlődési potenciálra.

Fodor Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdasági igazgatója az MTI-nek arról beszélt, hogy a fejlett mezőgazdasági kultúrájú országokban az agrárium digitalizációjával, a precíziós gazdálkodással már 30-40 éve foglalkoznak, így Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban kutatások és kész alkalmazások vannak ezen a területen. A precíziós módszerek alkalmazása 20-25 százalékkal is növelheti a hatékonyságot, ezért a módszerek elsajátítására alkalmas és képes fiatalokra, a precíziós technológia alkalmazását ösztönző programokra van szükség - mondta a NAK mezőgazdasági igazgatója.