Több 100 milliárdot veszít a magyar mezőgazdaság, ha alacsonyan marad a Duna

Komoly gond a Duna alacsony vízállása az agrártermelés számára. Amennyiben továbbra sem sikerül nagyobb medermélységet elérni és/vagy megfelelő járműveket vízre bocsátani, akkor egy klímaváltozási és logisztikai probléma a jelenleginél is komolyabban sújtja majd a mezőgazdaságot. Évente ugyanis mintegy 300 milliárd forintot veszít a magyar agrárium azért, mert csökken a hajózható napok száma a Dunán.

Az Agrárágazat írta meg, hogy az évtizedekkel ezelőtti 300-ról immár 250 alá esett a hajózható napok száma a Dunán. Ez különösen a száraz őszök idején rontja a magyar gazdaságok exportérdekeit. A nyáron aratott termény jó része ugyanis ekkor hagyná el az országot nyugat irányába. A mezőgazdasági termékek a magyar kikötők fő profiljába tartoznak. Az áruk jelentős része agrártermék, azokon belül is gabona. Így a Duna használhatósága nemcsak az agráriumnak, hanem az élelmiszeriparnak is fontos.

Törekvések a megoldásra

A fejlesztési programok egyikeként 2019. májusában a Magyar Dunai Kikötők Szövetsége az UTIBER Közúti Beruházó Kft., a VIZITERV Consult Kft., a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Viziterv szakembereivel a Transzeurópai Közlekedési Hálózat – TEN-T belvízi út fejlesztéséhez kapcsolódó tervezői feladatokról egyeztettek. Az évtizedek óta húzódó fenntartási-karbantartási munkák miatt a felmérések szerint a Szob és a déli országhatár közötti szakaszon összesen 31 helyszínen, összességében mintegy 52 kilométer hosszan kell beavatkozni a hajózhatóság javítása érdekében. A jelenlegi feladatok között a különféle elemzések, modellek, vizsgálatok, tervek és környezeti hatástanulmányok elkészítése, felülvizsgálata, tendertervek és a tenderdokumentáció összeállítása szerepel. Mindez annak érdekében, hogy a vízmélységben, így a hajózhatóságban javulhasson a helyzet. A szövetség szerint a tender terve 2021-ben készülhet el, míg a kivitelezés 2022-2025 között valósulhat majd meg.

A járműveken is fejleszteni kellene

Ezzel egy időben igyekeznek a probléma vízijármű-fejlesztési irányból való megoldására is. A dunai áruszállító hajók jellemzően 25-30 deciméteres legnagyobb merüléssel rendelkeznek, de ilyen paraméterű hajóút nem építhető ki a Dunán a folyó teljes hosszában. Amennyiben hazánkban olyan új hajótípust gyártanának, ami kihasználja a maximális hosszúsági és szélességi paramétereket, de a legnagyobb merülése 20 deciméter, el lehetne érni, hogy a jelenlegi, gazdaságosan hajózható napok száma jelentősen megnőjön az ilyen hajók számára. A teljes cikket itt lehet elolvasni.