Több 100 ezer kedvezőtlen adottságú magyar hektárra jelenthet megoldást az agrárerdészet

Magyarországon közel 700 ezer hektár olyan kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági terület található, amelyek hasznosítására jó lehetőséget kínál az innovatív módszerek bevezetése. Egy magyar kutatási projekt keretében a Soproni Egyetem által vezetett konzorcium az agrárerdészet rendszereinek hazai adaptációjának, ezen keresztül a fenntartható mezőgazdálkodás megalapozásának lehetőségeit kutatta. Befejeződött a közel 1 milliárdos magyar program.

Az agroerdő-gazdálkodás olyan földhasználati módszert jelent, amelyben fás növények (fák, cserjék, a trópusi éghajlaton pálma- és bambuszfélék) hasznosítása mellett egyéb agrártevékenységet is végeznek. Ezekben a fák és cserjék védelmében szántóföldi növényeket, gyümölcsöket termesztenek, vagy éppen állatokat legeltetnek. A téma nem csak hazánkban, de nemzetközi színtéren is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Rangos nemzetközi konferenciák, EU-s Horizont 2020-as projektek, kutatási projektötletek foglalkoznak a téma innovációs erejével. Az agrárerdészeti rendszerek sikeres alkalmazása ugyanis hozzájárul a fenntartható gazdálkodás eredményességéhez, a klímaváltozás elleni harc sikerességéhez, továbbá az egészséges tájkép kialakításához - írta a Soproni Egyetem honlapja.

A módszer alkalmazása mellett szól, hogy 

• a fák védelmet nyújtanak a termesztett növények számára a szélsőséges klímahatások ellen, 
• a terület sokszínűsége miatt a termesztéshez a korábbiaknál kevesebb vegyszer szükséges, 
• a tapasztalatok alapján pedig a haszonnövények és fák együttélésében javul a talajok állapota és tápanyagellátottsága.

Az EFOP-3.6.2-16-2017-00018 „Tematikus kutatási hálózati együttműködések” pályázati konstrukció keretein belül „Termeljünk együtt a természettel – Az agrárerdészet, mint új kitörési lehetőség” című projekt megvalósításához nyert támogatást 2017 és 2020 közötti időszakra a Soproni Egyetem konzorciumvezetőként. A projektben konzorciumi partnerként vesz részt a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kara, valamint a Dunaújvárosi Egyetem Műszaki Intézete. 2021.július 6-án pedig ünnepélyes keretek között adták át a csemetekertet. A programban alkalmazott nemesnyár klónok a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének bajti csemetekertjéből származnak. A koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt a projekt egy éves késéssel 2021. augusztus 31-én fejeződik be.

A kísérleti ültetvények vizsgálata

A projekt során létrehoztunk több agrár-erdészeti kísérleti ültetvényt, amelyek eltérő adottságú mezőgazdasági területen, különböző kultúrákkal teszik lehetővé az agrár-erdészeti rendszerek vizsgálatát. Az elsősorban nyár dugványok alkalmazásával kialakított rendszerekben kedvezőbb mikroklimatikus viszonyok jöttek létre, melyek kedvezően hatottak a haszonnövények fejlődésére. A szélsebesség csökkenése mellett magasabb páratartalmat lehet mérni a fasorokban, továbbá a talajokban magasabb talajnedvesség volt megfigyelhető, ami elsősorban az egyre gyakoribb nyári aszályok idején lehet fontos tényező. Szintén kedvező hatás a napi hőingadozás mértékének csökkenése, amely különösen a forró nyári napokon volt szembetűnő. Ezek a megállapítások egyaránt érvényesek a szántóföldi köztes-termesztéses és a bogyós gyümölcsös rendszereket tartalmazó kísérleti területekre. Hozameredmények tekintetében a legtöbb fajtánál mindkét évben magasabb átlagértékeket mértünk az agroerdészeti rendszerben – foglalta össze a kutatási projekt eredményeit dr. Rétfalvi Tamás egyetemi docens, a Soproni Egyetem Környezet- és Természetvédelmi Intézetének vezetője. 

A kutatók tapasztalata szerint az alkalmazott módszer jelentős javulást eredményez a mezőgazdasági területek biodiverzitásának növelésében is.

A kevesebb vegyszer használata és a fák tövénél megjelenő, kaszálatlan élőhely a beporzók számára fontos lágyszárú társulások megjelenését tette lehetővé, és egyben segítette a mezőgazdasági kártevőket fogyasztó élőlények megtelepedését. A projekt egyik fő célkitűzése a hazai adottságokra szabott, gyakorlatban jól hasznosítható, könnyen kezelhető döntéstámogató modell felállítása volt, amely a téma iránt érdeklődő hazai gazdálkodók gazdasági döntéseiben jelentős segítséget nyújthat a jövőben.

Az agrárerdészet kérdéseit kutató konzorciumról: 

A projektben szereplő konzorciumi partnerek kutatási területei közötti kapcsolatot az agrárerdészet tématerülete jól lefedi. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki, valamint a Faipari mérnöki és Kreatívipari Kara, az Erdészeti Tudományos Intézet, a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kara az agrártudományok, társadalomtudományok és környezettudományok, a Dunaújvárosi Egyetem Műszaki Intézete a műszaki tudomány és környezettudomány területén végez kutatási tevékenységet. A projekt témája lehetőséget biztosított az egyes intézményekben meglévő kutatási potenciálok összefogására. A 2017.szeptember – 2021 augusztus között megvalósuló projekt keretében a Soproni Egyetem 419 995 925 forint, a Kaposvári Egyetem 369 402 487 forint, míg a Dunaújvárosi Egyetem 189 629 731 forint vissza nem térítendő támogatásban részesült.