Tengernyi pénzt osztanak szét vidékfejlesztésre

A 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően az előző uniós ciklushoz képest háromszorosára, hét év alatt 4265 milliárd forintra nőtt a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrás nagysága – mondta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára.

A támogatási kereten belül emelkedett a gazdasági fejlesztésre fordítható források aránya, és úgy tűnik, a beruházók részéről erre komoly igény is van - mondta az MTI szerint az államtitkár egy rendezvényen.

A kertészeti szektorban 4300 fejlesztés támogatására 71 milliárd forintot ítéltek meg 2020-ig, és ebből 54 milliárd forintot ki is fizettek. Az üvegházépítésre benyújtott és támogatott 135 kérelemre 20 milliárd forintot ítéltek meg, és 15 milliárd forintot fizettek ki, ugyanekkora nagyságrendű volt a kertészeti gépbeszerzés, illetve a hűtőházak építésének támogatása.

Az új uniós költségvetési ciklusban 30 milliárd forintos keretet hirdettek meg a kertészeti üzemek korszerűsítésére, de a rendkívüli érdeklődés hatására ezt 68 milliárd forintra emelték, 321 termelő kapott támogatási döntést. A telepítési támogatásokból 2500-2600 új ültetvényt alakíthatnak ki, gépek, berendezések beszerzésre pedig 26 milliárd forintot fordíthatnak.

A meghirdetett pályázatokon öntözési berendezések, eszközök vásárlására 765 kérelmet támogattak mintegy 50 milliárd forinttal. Ezeknél a fejlesztéseknél uniós követelmény a vízfelhasználás 10-15 százalékos csökkentése. E fejlesztések esetében a támogatás mértéke 50 százalékos, öntözési közösségek - melyek létrehozására szintén rendelkezésre állnak források - esetében azonban 70 százalék biztosítható.

A mezőgazdasági biztosítások díjához is igényelhető támogatás, ennek éves kerete 14,3 milliárd forintra emelkedett. Az unióban elsőként Magyarország dolgozta ki krízisbiztosítási rendszert, amely a káresemény okozta bevételkiesés 69,9 százalékát fedezi utólag, az alap forrásainak 70 százalékát pedig vidékfejlesztési támogatás fedezi.

A kormány társadalmilag elismert foglalkozássá akarja tenni a gazdálkodást, sőt, azt szeretnék, hogy a fiatalok számára vonzó pálya legyen – írja az MTI.