Tengeri algából készült csomagolóanyagot ehetnek a németek

Meglepő és eredeti ötlettel álltak elő a német kutatók: algából szeretnének csomagolóanyagot készíteni az elviteles ételekhez. A fejlesztésbe beszállt egy főiskola, egy tengerkutató intézet és a Nordsee gyorsétteremlánc is. Hamarosan a tengeri alga válthatja fel a műanyagokat?

A környezettudatosság jegyében német kutatók északi-tengeri algából akarnak csomagolóanyagot gyártani az elvihető éttermi fogásokhoz. A Nordsee gyorsétteremlánc, a Bremerhaveni Főiskola és a Bremerhaveni Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet két évre szóló szerződést írt alá a fejlesztésről, írja az Index híre.

A tengeri alga válthatja fel a műanyag csomagolást Németországban?

Az új csomagolóanyag nemcsak komposztálható, hanem ehető is lesz. Azt kizárólag északi-tengeri algából fogják előállítani, és a növény minden részét fel szeretnék hozzá használni. A kutatók szerint nem lesz algaíze, nem ereszt a színe, és nem puhul majd fel idő előtt. A projektet a német állam is támogatja.

A környezetvédelmi hivatal adatai szerint Németországban 15 év alatt 110 ezer tonnáról 256 ezer tonnára – tehát több mint kétszeresére – nőtt a csomagolóanyag-felhasználás a vendéglátóiparban. A környezetvédők a lehetséges gondokat is látják az algából készült elviteles ételdobozokkal kapcsolatban, szerintük az új csomagolóanyagot könnyebben eldobják majd az emberek, és problémát okozhat a szelektálása is. Szerintük a helyes irány a többször használható csomagolás.

Az algás technológia alkalmazása nem ismeretlen a növénytermesztésben sem

A fenntartható gazdálkodás egyik útja, hogy olyan anyagokat juttassunk vissza a termőföldbe, amelyek növelik a talaj termelő erejét, de nem veszélyeztetik a környezetet. Ilyen az élő algás technológia, amiről itt írtunk korábban.

Az algakoncentrátum hatásmechanizmusa

A tápanyagkoncentráció az algasejtben nagyon magas, míg a növényi sejtben ennél alacsonyabb, de még ennél is kisebb a sejtek közötti térben. A koncentráció különbsége miatt a víz a sejt közötti térből elsősorban az algasejtek felé, de a növényi sejtbe is diffundál a sűrűségkülönbséggel arányos mértékben. Az alga- és növényi sejtek közötti citoplazma szálaknak köszönhetően a nyomás és ezzel a tápanyag a növényi sejt felé halad. A folyamat a nyomás kiegyenlítődéséig tart.