Teljesen kiszáradhat az Alföld az ELTE kutatói szerint

Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást - közölték az ELTE kutatói a Magyar Távirati Irodával. Tanulmányukban az egyre erősebb éghajlatváltozás miatt a száraz területek terjedését valószínűsítik, elsősorban az Alföld északi és középső részein, a Kisalföldön és a Dunántúl északkeleti részén. A folyamat évtizedek óta tart, az 1970-es és 1980-as évekhez képest 84 százalékról 68 százalékra csökkent a nedves területek aránya a júniusi adatokat összevetve.  

Az előrejelzés több lehetőséget vázol fel. A legkedvezőtlenebb alapján a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb. Elképzelhető, hogy Magyarországot túlnyomórészt, akár 85 százaléknál is nagyobb mértékben erdős sztyeppe uralhatja az évszázad második felére, ezzel együtt a bükkerdők teljesen eltűnhetnek, és a tölgyesek is nagyon kis területre szorulnak vissza. A száraz kategóriába eső területek növekedésére elsősorban az Alföld északi és középső részein, a Kisalföldön és a Dunántúl északkeleti részén lehet számítani.

Különösen a 2081–2100-as időszakra várható emelkedés a pesszimistább forgatókönyv szerint, ekkor átlagosan az 55%-ot is meghaladhatja a száraz területek aránya Magyarországon.

Hirdetés

Jelentősen növekszik majd az erdős-sztyepp-klíma kiterjedése

2021–2040-re az erdős-sztyepp-klíma kiterjedésének növekedése valószínűsíthető, amely így átlagosan 43-62%-ot foglalhat el az országból, forgatókönyvtől függően.

A megfigyeléseken (2001–2020) alapuló területi eloszlás azt mutatja, hogy az Alföld és a Kisalföld az erdős-sztyepp számára alkalmas. A nedvesebb éghajlati feltételeket igénylő tölgyesek számára a Dunántúlon és az ország északi területein voltak ideális klimatikus viszonyok, míg a leginkább humid klímát kedvelő bükkös csak kis területen figyelhető meg a hegységekben.

A század végére az eddigi kibocsátási trendek folytatódásával számolva az ország szinte teljes területe az erdős-sztyepp kategória felé mozdul el, csupán az északi és nyugati határszélen marad a tölgyesek számára ideális terület, míg a bükkösök teljesen kiszorulnak.

Egy kicsit kedvezőbb forgatókönyv

A kevésbé súlyos lehetőség az, hogy a kiszáradás kisebb területre korlátozódik, az Északi-középhegység és a Dunántúl jelentős része megmarad nedves területnek. Ebből is látszik, hogy nem mindegy, mi történik addig, hiszen a mostani intézkedésektől függ a változások mértéke a következő évtizedekben - írták. Az éghajlatváltozás belföldi hatásairól szóló tanulmányt itt lehet elolvasni.