Tavaszi talajvizsgálat: ezekre a hiánytünetekre kell figyelni!

Az optimális tápanyagutánpótláshoz mindenképpen talajvizsgálat elvégzése szükséges, ez minden későbbi döntés alapja. Ha a gazda elmulasztja a tavaszi talajvizsgálat elvégzését, a vetésre nem megfelelően előkészített földeken jókora hozamkiesésre számíthat.

Az Agrárágazat anyagát szemléztük. A legtöbb haszonnövény számára a nitrogén, a foszfor és a kálium (NPK) a 3 legfontosabb elem. Ezeken kívül mérhető még:

• Ammónia
• Cink
• Klór
• Magnézium
• Mangán
• Molibdén
• Réz
• Szulfát
• Vas

A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás lényege, hogy a trágyákat, illetve termésnövelő anyagokat megfelelő időben és mennyiségben kell kijuttatni. Mindezt úgy, hogy a növények a lehető legjobban hasznosítani tudják a tápanyagokat. A helyes adag és időpont megválasztásával elkerülhető a gazdálkodás során bekövetkező tápanyagveszteség és a környezeti elemek - főként a vizek - terhelése.

A talajvizsgálat során a leggyakrabban előforduló tápanyaghiány-típusok:

• Nitrogénhiány: leginkább az idősebb leveleken megjelenő vöröses színárnyalatok mindig a teljes növény világosabb zöld, vagy sárga színével járnak együtt.
• Foszforhiány: a levélcsúcs a gabonában nem merev és egyenes tartású, hanem kissé visszahajlik. Leggyakrabban az idősebb leveleken jelentkezik. A foszfor hiánya csökkenti a gabonafélék sütőipari minőségét, gátolja a keményítő beépülését a szemekbe.
• Káliumhiány: az idősebb, alsó leveleken a levelek csúcsától induló sárgulással kezdődik, majd elszáradnak a levélerek közötti szövetek.
• Vízhiány: mértékétől függően jelentősen csökkentheti a szántóföldi növényállomány szervesanyag-termelését, sőt a növény pusztulását is okozhatja.
• Nem megfelelő talaj pH: az érték szélsőséges irányokba - savas vagy lúgos - történő elmozdulása közvetlen és közvetett módon, de mindenképpen károsan befolyásolja a növények fejlődését.

A vetés előtti egyik legfontosabb a nitrogén, foszfor, kálium teszt elvégzése

Azokon a területeken érdemes a talajmintavevő használata, ahol az előző évekről nitrogén maradvánnyal lehet számolni (például a vízlevezető összefolyásoknál), illetve ahol a téli csapadék, esőzés nem mosta ki az őszi trágyát. Vagy épp ellenkezőleg, ahol biztosan lemosta a tápanyagokat a termő területről. A talajmintákat legalább 30-60 centiméterről kell venni. A késő tavaszi teszteket vízállásos, illetve bő csapadékos területeken végzik, amikor elegendő 20-25 cm mélységből talajmintát venni.