Tartósan is hiánycikk lehet a csirkehús

Elfogytak a tartalékok a baromfiágazatban, így a terméktanács szerint – az élelmiszerárstopról függetlenül – csak a feldolgozói átadói árak emelése adhat lehetőséget a termelőknek juttatott felvásárlási árak emelésére, ezzel pedig költségnövekedéseik kompenzálására.

A termelőknek arra van szükségük, hogy a költségeik megtérüljenek az átvételi árban. Ha ez nem történik meg, a termeléscsökkenés folytatódni fog, ennek hatása pedig már rövid távon is érzékelhető lesz a kereskedelemben.

Egyre többen hagynak fel a baromfitermeléssel az ágazatban kialakult, tarthatatlan helyzet következményeként – nyilatkozta a VG-nek Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. Az interjút a hellovidek.hu szemlézte.

Mint ismeretes, a kormány – február 1-jei hatállyal, április 30-áig – az október 15-ei szinten befagyasztotta hét alapvető élelmiszer fogyasztói árát. A baromfiágazat a csirkemell és a csirkefarhát miatt érintett.

Amennyiben a kereskedelem megpróbálja átterhelni a kormányzati intézkedés negatív hatásait a komoly gondokkal küszködő baromfi-termékpályára, annak súlyos, nehezen visszafordítható következményei lesznek – közölte Csorbai Attila.

Szerinte sokkal inkább húsbavágó kérdés, hogy lesz-e egyáltalán elegendő baromfi a hazai piacon.

Csökken a kereskedelmi árrés

A kormányzati árstop a fogyasztói árak rögzítését jelenti, nem pedig az átadási árét. A szakember szerint ez a két érték most közelíteni fog egymáshoz, ami egyben azt is jelenti, hogy a kereskedelmi árrés csökken.

Ahhoz viszont, hogy a termelés mennyisége ne csökkenjen, az átadói árak jelentős emelése szükséges. Ahhoz is, hogy a baromfitermelőknek olyan felvásári árakat tudjanak fizetni a feldolgozók, amelyek fedezik a költségeiket.

Az utóbbi hónapokban megfigyelhető az átvételi árak emelkedése, de ez messze nem olyan mértékű, mint a költségek soha nem látott mértékben elszabaduló emelkedése.

Európában is visszaesett a termelés

Ez egyébként nem csak magyarországi jelenség, hiszen a madárinfluenza-járvány, valamint a terjedés megakadályozása érdekében tett korlátozó intézkedések hatására Európában is csökkent a termelés – közölte a szakember.

Hozzátette: Magyarországon a csirke érintettsége viszonylag alacsony ugyan a járványban, de a telepítési korlátozások és tilalmak hatnak, így januárban 15-20 százalékkal kevesebb a csirke az egy évvel korábbihoz képest, és a csökkenés mértéke várhatóan még februárban is fennmarad.

Miközben csökkent az állomány, jelentős mértékben megemelkedtek a brojlernevelés költségei is.

Az elmúlt év első felévben az égbe szöktek a takarmányárak, és ez nagymértékben növelte a termelési költségeket is, hiszen utóbbiak kétharmadát a táp teszi ki.

Ötszörösére nőtt a gáz ára

Már önmagában ez is elég nehézséget jelentett a termelőknek, de nyár végétől, ősztől az energiaköltségek is nagymértékben emelkedni kezdtek. A gáz ára ötszörösére, a villamos energiáé pedig közel háromszorosára növekedett az elmúlt évi költségekhez viszonyítva – nyilatkozta Csorbai Attila.

Ez hatalmas többlet terhet jelent, hiszen a naposcsibének 35 Celsius fokos meleget kellene biztosítani a fogadáskor – a hideg téli napokon is. Mindez nagymértékben visszaveti a telepítési kedvet – érzékeltette a szakember, mivel kell megküzdeniük a baromfitartóknak.

Az import sem megoldás

Egyelőre nehéz megbecsülni, eddig hányan hagytak fel a baromfitartással, de Csorbai Attila szerint biztos, hogy minél később kapnak a termelők garanciákat az átvételi árak megemelésére (amelyhez az kell, hogy a vágó feldolgozóüzemek emelni tudják az átadói árakat), annál többen fognak úgy dönteni, hogy nem fogadnak naposcsibét.

Mindez veszélyezteti a vágóalapanyag mennyiségét, és ez akár átmeneti vagy tartós csirkehúshiányt okozhat a boltokban. Ezt a problémát pedig most importból sem lehet majd áthidalni, mivel a járványügyi korlátozások és a nagyarányú költségnövekedés nemcsak itthon, hanem egész Európában probléma.