Hirdetés
A tarlómaradvány a tápanyag-visszapótlás egyik alapja
Kevesen számolnak utána, de a hazánkban több mint egymillió hektáron termesztett kukorica betakarítását követően hektáronként akár 12-14 tonna növényi maradvány is visszamarad a földeken. Ennek legnagyobb része a káliumban gazdag szár, de jelentős a gyökerek mennyisége is.
Ezt a tömeget nem elég talajművelő eszközökkel a talajba keverni vagy leforgatni, hanem arról is gondoskodni kell, hogy a benne található értékes, szerves formájú tápelemek minél nagyobb hányada az utóvetemény rendelkezésére álljon.
Minden kultúra, így a kukorica esetében is igaz, hogy a vegetáció végén olyan állapotban „kell átadni” a területet a következő növénynek, hogy annak termesztését ne hátráltassuk, hanem támogassuk. A termesztéstechnológia záró elemei tehát a megfelelő minőségben elvégzett tarlóhántás, -elmunkálás és -bontás kell, hogy legyenek. Miért van szükség minderre?
Hirdetés
A nagy mennyiségű növényi maradvány értékes tápelemeket tartalmaz, amelyek ráadásul szerves formában vannak. Ennek feltárása csak úgy lehetséges, ha a talaj felső, háromfázisú (szilárd–folyékony–gáz) rétegében ezeket egyenletesen elkeverjük. Ehhez olyan eszközöket kell kiválasztani, amelyek a lehető legtöbb tarlómaradvány talajba keverését teszik lehetővé. A felszínen maradt növényi részek ugyanis potenciális fertőző források lesznek az utóveteményben – különösen kalászosok esetén.
Megfelelő tarlókezeléssel biztosítható a következő évi termés tápanyag-szükségletének egy részeA növényi maradványok elbontásában a talaj élővilága (makro-, mezo- és mikrofauna) együttesen vesz részt. Ennek hatásfoka és minősége javítható, ha a szárat a bedolgozás előtt egyenletesen apró méretűre aprítjuk és oltóanyaggal lekezeljük. Ennek célja, hogy a talajlakó állatok könnyebben apríthassák tovább azokat, illetve a talajban változó mennyiségben és minőségben jelen lévő cellulózbontó mikroorganizmusok bekapcsolódhassanak a lebontási folyamatba.
Az oltóanyagok hatására a kukorica szármaradványai nagyobb mértékben bomlanak el, mint a tarlóbontó oltóanyaggal nem kezelt területen. Minél gyorsabban csökken a növényi maradványok mennyisége a talajban, annál kisebb a rajtuk megtalálható növényi kórokozók élettere és áttelelési esélye. Ennek a hozadéka az utóvetemény növényvédelmében jelentkezik majd a tavaszi szezonban.
További pozitívum, hogy a tarlómaradványok bontásából származó tápelemek hozzájárulnak a következő kultúra tápanyaggal való ellátásához, ami a jövőben lehetővé teszi majd a kiadott műtrágyaadagok csökkentését.
Az AGRO.bio BactoFil® Cell és BactoFil® A10 termékeinek alkalmazása 56-71%-kal csökkentette a szármaradványok mennyiségét a kezeletlen területekhez képest a kezelés megkezdése után 5 hónappal.
Forrás: agrobio.hu
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés