Hirdetés
Tarló vagy álló kultúra legyen: be kell tartani a talajborítási szabályok előírásait
Rengeteg kérdés vetődik fel a gyakorlati gazdálkodás során a tarlómegőrzési, talajborítási szabályokkal kapcsolatban. A feltételességben szereplő (azaz az alap területalapú támogatáshoz kötelező) minimális talajtakarásra vonatkozó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) 6 előírás kimondja a részleteket. Eszerint fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után szeptember 30-ig, vagy a következő kultúra vetéséig.
A Növénydoktor hírlevelében olvastuk a részleteket.

A talajborításnak több lehetséges módját határozza meg a Feltételességről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet az alábbiak szerint.
Hirdetés
Talajtakarás biztosítható:
- őszi kultúra - beleértve a legalább december 31-ig a területen tartott másodvetést - vetésével, amit az előző kultúra lekerülése után az agronómiailag indokolt időn belül – amely max. 30 nap - el kell vetni,
- amennyiben a fentiek szerinti betakarítás és a vetés között 30 napnál több idő telik el, úgy a tarlót mindaddig fenn kell tartani, míg a vetés előtti max. 30 napot elérjük,
- fentieken túl a talaj takarásának másik lehetséges teljesítési módja az, hogy a tarlót szeptember 30-áig megőrizzük. A tarlón legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás végezhető.
Fontos az értelmezés a megfeleléshez
A sekély tarlóhántás esetén a szakértők vélelmezték, hogy a növényi maradványok továbbra is betöltik a talajtakarási funkciót. Amennyiben a tarló elművelését követően a növényi maradványok olyan mértékben kerülnek a talajfelszín alá, hogy azok már nem töltenek be talajtakarási funkciót, úgy a terület nem felel meg a HMKÁ 6. szerinti talajtakarási előírásnak.
Ez a szabály ütközésbe került több ponton az AÖP illetve az AKG támogatásokkal, emiatt a július végi legfrissebb állásfoglalás alapján a következő pontokra kell figyelni az agrotechnikai műveletek elvégzésekor és jelentésekor:
- HMKÁ 6 szerinti talajtakarás és AÖP szerinti mikrobiológiai készítmény kijuttatás teljesülhet egyszerre a sekély tarlóhántás elvégzésével (mivel a mikrobiológiai készítmények funkcionáláshoz elegendő a szármaradványok egy részének talajba dolgozása);
- de csak az engedélyokirattal összefüggésben, hiszen van olyan készítmény, aminek az engedélyokirata szerint nem elegendő a sekély bedolgozás!
- HMKÁ 6 szerinti talajtakarás és AKG szerinti szármaradvány visszaforgatás a talajba nem teljesülhet egyszerre a sekély tarlóhántás elvégzésével (mivel a szármaradványok teljes tömegének talajba dolgozása a cél).
A másodvetéseket érintő pontok:
Azt egy pontosításban már korábban kiadták, hogy nem kell minden másodvetésnek december 31-ig a területen lennie. Például másodvetés csemegekukorica, AKG zöldtrágya, hiszen a szeptember 30-ig a területen lévő növény is takarja a talajt.
Tarló vagy növény legyen szeptember 30-án a területen
Tehát, ha szeptember 30-án tarló vagy bármilyen álló kultúra (akár főnövény, akár másodvetés!) van a területen, akkor a HMKÁ6 előírás megfeleltnek tekintendő. Ha szeptember 30-án nincs növény vagy tarló a táblán, és nem lesz őszi kultúra, hanem valamilyen másodvetés kerül a táblára az előírásoknak megfelelően, akkor annak december 31-ig ott is kell maradnia.
Azaz, aki másodvetésű zöldtrágyát kell, hogy elszámoljon AKG-ben, az vagy a korábban vetettet fenntartja szeptember 30-ig; vagy utána veti, de akkor december 31-ig nem forgathatja be. Egyéb tekintetben az AKG-re vonatkozó zöldtrágyázási szabályok nem módosultak: október 31-ig kell elvetni; jelenteni kell a vetést/beforgatást; a területen kell lennie minimum 60 napig - írták.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés