Tanácsadók mondhatják meg a jövő gazdáinak, mit termeljenek

A Szent István Egyetemen 2000 óta minden évben megrendezik a Szent István Előadást, melyen hagyományosan egy kiemelkedő munkásságú professzor tart előadást. Az idei tanácskozás fő témái a globális felmelegedés, valamint a jövő mezőgazdaságának különlegességei voltak.

Az előadást tartó Dr. Mőcsényi Mihály a Naprendszer Földünkre gyakorolt hatásait taglalta beszédében. Az utóbbi években ugyanis sorra rövidülnek a gleccserek, ami egyértelmű bizonyítéka a hőmérséklet globális emelkedésének. A jelenségnek feltehetően a Naprendszeren belüli anomália az oka, melynek hatására – többek között – fokozódik a felszíni párolgás. Sokan a légkör széndioxid tartalmának növekedését kiáltják ki a globális felmelegedés és ezzel a szokatlan időjárási események okozójának, de a szakember szerint ezért inkább a légtér páratartalmának túlzott növekedése tehető felelőssé.

Új alapokra kell helyezni az öntözést a jövőben

A vízpára ugyanis a széndioxidhoz hasonló hatású hősugárzás „csapda”. Mivel a légtérnek átlagosan tízezer ppm a páratartalma, és mert naponta ötvenszer annyi kerül belőle a légtérbe, mint az évente „ember termelte” széndioxid, nem valószínű, hogy utóbbi okozná a globális felmelegedést.

Nincs más hátra, ezzel meg kell barátkozni: a hőmérséklet emelkedni fog, a növények pedig könyörögni fognak a vízért. Ennek tudatában fontos az öntözés új szemléletének kialakítása.

Folyóinkon duzzasztó gátakat, közöttük csatornákat, víztározókat, tórendszereket kell létesíteni, kettős céllal. Az öntözővizet gravitációsan kell helyrejuttatni, illetve a tájat gazdagító vízfelületeket üdültetéshez, tájba-csalogatáshoz, tájban-éléshez kell hasznosítani, a holt anyagú, művi lényű városokból pedig menteni az embert – mondta Dr. Mőcsényi Mihály.

Fel kell készíteni a diákokat a jövőre

Kár is ellenkezni a változásokkal, a precíziós gazdálkodás korában haladni kell a korral. A jövőben a féligmeddig már automatizált állattartás mellé önjáró gépekkel vezérelt növénytermesztés válthatja le a mostani gazdálkodási formulát. Azt, hogy a „farmer” hogyan, milyen növénnyel hasznosítsa a földjét, tanácsadó szervezetek fogják javasolni. A mindehhez szükséges ismereteket a jelenlegiektől eltérő módon kell oktatni.

Továbbá fontos lesz az agrároktatás megreformálása is hazánkban, holland mintára. Ott, a Wageningen egyetemen, a növénytermesztés és állattenyésztés mellett az optimális létfeltételek fiziológiai, pszichológiai, tájesztétikai értékeinek együttes fejlesztésére, hasznosítására helyezik a hangsúlyt az oktatók. Ezzel a tanulók jóval tágabb ismeretanyagra tesznek szert és másképp, modernebben tudnak hozzáállni a mezőgazdaság adta kihívásokhoz.