A talajbaktériumokban van a jövő

Egyre nagyobb ütemben pusztul a termőföld Európában, így hazánkban is. Szakértők szerint a tápanyagtartalommal nincs, a talajbaktériumokkal viszont annál több gond van. Emellett a szerves trágyázást is népszerűsíteni kellene a gazdák körében, ha nem szeretnénk termőföld nélkül maradni 40-60 év múlva.

Fokozódik a talajromlás sebessége az utóbbi évtizedekben Európa területén. Egy kutatás szerint, amíg 17 kiló termőföld megy tönkre, addig csak 1 kilogramm termőtalaj ’éled újjá’. Egy egyszerű számítással ki lehet számolni, hogy ha ilyen ütemben halad az európai termőföldek romlása, nem húzzák tovább 60 évnél. Sőt, mivel évről-évre intenzívebben műveljük a talajokat, lehet, hogy csak 40 év lenne az a 60…

Hogyan jutottunk idáig?

Amint megjelentek a műtrágyák és a gazdák előnyben kezdték részesíteni azokat a szerves trágyával szemben, alá is írták a termőföldek halálos ítéletét. Míg a szerves trágya javítja a talaj szerkezetét, kedvezően hat a talajban élő mikroorganizmusokra, valamint emeli a termőföld tápanyagtartalmát, addig a műtrágya csak a tápanyagtartalmat emeli, egyéb j tulajdonsága nem igazán van.

Az sem a műtrágyák mellett szól, hogy általában csak 3 féle mikroelemet pótolnak vele a gazdák, miközben legalább 15 féle mikroelemre van szüksége a növényeknek.

Hiába, készülhet bármilyen műtrágya, a szerves trágyának nincsen párja (Fotó: jaszlajosmizse.hu)

A kémiai növényvédő szerek túlzott használata a másik kardinális probléma. Ezek alkalmazásával a talajban élő, hasznos mikroorganizmusokat is irtjuk, ezzel is csökkentve a termőföld amúgy sem magas tápanyagtartalmát. Valószínűleg mindenki evett már ízetlen zöldséget… ez a jelenség is a mikroorganizmusok hiányának köszönhető részben.

Érdekesség, hogy a sárgarépa vitamintartalma 40 százalékkal, a káposztáé 95, a borsóé 53, a tejé 95 százalékkal csökkent az idők során. A búza, a kukorica, a répafélék és a burgonya vastartalma is jóval kevesebb, mint 50 éve.

Több a vegyszer, kevesebb a vitamin

Több tíz évvel ezelőtt elég volt megenni pár kiló gyümölcsöt és az ember feltöltődött vitaminokkal, ásványi anyagokkal, amelyek nélkül nem tudnánk egészségesen élni. Ezzel szemben ma a gyógyszertárak tele vannak táplálék-kiegészítőkkel, amelyekre azért van szükség, mert a mai, modern termesztési technológiák mellett alig van vitamin a zöldségekben és gyümölcsökben, így más úton-módon kell hozzájutnunk a vitaminokhoz.

A vitamintartalom csökkenésével párhuzamosan egyre több szintetikus vegyszermaradványt lehet kimutatni a termesztett növényekben, köszönhetően a növényvédő szereknek.

A talajbaktériumok kezében van a kulcs

Szakértők szerint az ész nélküli műtrágyázásból adódóan rengeteg kálium és foszfor van a magyar termőföldekben. Egy szépséghibája van ennek: olyan formában vannak ezek a makroelemek a talajban, amelyet a növények nem tudnak felvenni és hasznosítani.

Ezeket a tápanyagokat csak úgy tudja hasznosítani a növény, ha előbb a talajbaktériumok mobilizálják, a növény által felvehetővé alakítják azokat. A cél tehát visszaállítani a hazai termőföldek talajbaktérium-tartalmának elégséges szintjét, ezzel pedig a javulás útjára térhetne a termőföldjeink minősége. Talajbaktériumokat egyébként már mesterségesen is ki lehet juttatni a termőföldekre, úgynevezett talajkondícionáló szerek tartalmaznak ilyen baktériumtörzseket.

Forrás: hirado.hu