Szigorúbban ellenőriztetné a földszerzést és a kapcsolódó támogatásokat az Európai Unió számvevőszéke

Proaktívabb jelenlétet tervez az EU a mezőgazdasági kiadásokkal kapcsolatos csalások elleni küzdelemben. Az uniós költségvetés kiadásainak zömét kitevő Közös Agrárpolitikának (KAP) része néhány olyan kiadási rendszer, amely különösen kitett a csalás kockázatának. Erre mutatott rá az Európai Számvevőszék jelentése, amely áttekintést nyújt a KAP-ot érintő csalási kockázatokról. Továbbá értékeli, hogyan reagál az Európai Bizottság a mezőgazdasági kiadásokkal kapcsolatos csalásokra. 

A számvevők következtetése szerint a bizottság ugyan reagált a KAP-kiadásokat érintő egyes csalásokra, de proaktívabban kellene kezelnie bizonyos csalási kockázatokat, például a nagyarányú jogellenes földszerzés kockázatát - írta a Világgazdaság.

Mivel a csalók kihasználhatják a tagállami ellenőrzések hiányosságait, a számvevőszék javasolja azt is, hogy a bizottság jobban kövesse nyomon a csalás elleni nemzeti intézkedéseket. Továbbá nyújtson konkrétabb iránymutatást, és mozdítsa elő a csalás megelőzésére és felderítésére szolgáló új technológiák alkalmazását.

Csalásminták és vizsgálatok

A számvevők megvizsgálták a KAP támogatási rendszereit érintő csalási mintázatokat, és a 2007–‍2013-as és a 2014–2020-as programozási időszak adatai alapján elemezték a KAP által megosztott irányítással finanszírozott intézkedéseket (közvetlen kifizetések, piaci intézkedések és vidékfejlesztés). A számvevők által azonosított fő kockázatok a támogathatósági feltételek megsértését elleplező kedvezményezettekkel, a finanszírozott intézkedések összetettségével, valamint a nagyarányú földszerzés jogellenes formáival kapcsolatosak.

A csalás sérti az unió pénzügyi érdekeit, és akadályozza, hogy az uniós források révén megvalósuljanak a szakpolitikai célkitűzések – jelentette ki Nikolaosz Milionisz, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. 

Kockázatok és csalások

Az összetettebb szabályok hatálya alá tartozó kiadási területek – például a vidékfejlesztési beruházási intézkedések – nagyobb kockázatnak vannak kitéve, akárcsak a KAP egyes, a kedvezményezettek meghatározott kategóriáira irányuló támogatási rendszerei. Ennek oka, hogy egyes igénylők nem hozzák nyilvánosságra a vonatkozó információkat, vagy mesterségesen teremtik meg a támogathatósági kritériumok teljesítéséhez szükséges feltételeket, hogy jogosulatlanul részesüljenek KAP-támogatásban. Vonatkozhat ez például az olyan mezőgazdasági „kkv-knak” nyújtott támogatásra, amelyek nem tették közzé a más vállalatokkal fennálló kapcsolataikat, vagy a támogatásra nem jogosult olyan kedvezményezettekre, akik „fiatal mezőgazdasági termelőként” igényeltek kifizetést.

A nagyarányú földszerzés olyan csalárd gyakorlatokhoz kapcsolódhat, mint dokumentumok hamisítása, kényszerítés, politikai befolyás vagy bennfentes információk felhasználása, az eljárások manipulálása vagy kenőpénz fizetése. 

A HVG szerint a csalók azzal is próbálkozhatnak, hogy kizárólag azért szereznek – akár jogszerűen, akár nem – földterületet, hogy közvetlen kifizetésekben részesüljenek, pedig nem is végeznek mezőgazdasági tevékenységet. Ennek kockázata nagyobb egyes legelők és hegyvidéki területek esetében. Ezeknél a kifizető ügynökségek nehezebben tudják ellenőrizni, hogy folyik-e ott az előírt mezőgazdasági tevékenység, például legeltetés.

100-nál is több esetben volt számszerűsíthető hiba a vizsgálatok során

Az Európai Számvevőszék 698 KAP-kifizetést vizsgált meg 2018 és 2020 között, és 101 esetben találtak számszerűsíthető hibát. Ezek közül 17-nél vetődött fel a gyanú, hogy a hiba csalással hozható összefüggésbe. A Számvevőszéknek nincs felhatalmazása arra, hogy a csalásokat kivizsgálja. A csalás gyanúja esetén további vizsgálat céljából jelenti az esetet az Európai Csalásellenes Hivatalnak, OLAF-nak és az Európai Ügyészségnek - írták a közleményre hivatkozva.