Szárad ki a talaj felső rétege, ebből még baj lehet

Az elmúlt napokban csak elszórt záporok hoztak némi csapadékot az országban, a talaj felső rétege egyre nagyobb területen kezd kiszáradni, amihez még a napos, szeles idő is hozzájárul. Márpedig az elvetett, kelésben lévő, vagy éppen kikelt kukorica egyelőre még ebben a talajrétegben helyezkedik el, gyökerezik, így számára egyre fontosabb lenne egy kiadós májusi eső. A hét első felében erre alig van esély, péntektől érkezhet számottevő csapadék. A hőmérséklet pár fokkal az átlag alatt valószínű a héten, ez a kalászosok és a repce számára megfelelő.

Az elmúlt héten hétfőn és pénteken nem esett hazánkban, kedden és szerdán főleg a nyugati és középső országrészben alakult ki csapadék, a többi napon elszórtan fordultak elő záporok, zivatarok. A lehullott mennyisége az elmúlt 10 nap során a Dunántúlon nagy területen, keleten kisebb foltokban haladta meg a 10 mm-t. Nagy területen azonban alig, vagy egyáltalán nem esett. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege északnyugaton jelentősen, helyenként 40-60 mm-rel is meghaladja a sokéves átlagot, míg főleg a Tiszántúlon 20-30 mm-rel elmarad attól - írta elemzésében az OMSZ.

A talaj felső fél méteres rétege azokon a területeken, ahol nem esett legalább 10 mm eső, veszített a nedvességtartalmából a mögöttünk álló egy hét során, ezzel együtt is még kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz. A felszín közeli talajréteg nedvességtartalma azonban, főleg az Alföldön már nagy területen, a kritikus 40%-os határ alá csökkent.

A hőmérséklet május első hetében nagyjából megfelelt az ilyenkor szokásos értéknek. A minimumok 10, a maximumok pedig többnyire 20-25 Celsius fok körül alakultak, csak a tartósabban felhős, esős részeken alakult 15 fok közelében.

Az őszi vetések jó állapotban vannak, az őszi búza a zászlóslevél megjelenése körüli fenológiai fázisban jár, az árpa már kalászosodik, a repce pedig teljes virágzásban van. Kellő nedvesség áll rendelkezésükre a talajban, a hőmérséklet is többé-kevésbé megfelelő, a hirtelen nagy meleg nem lenne ideális. Ugyanakkor az utóbbi hetek tartós levélnedvessége miatt a kórokozók is gyorsan szaporodtak.

A nyári kapás növények vetése késést szenvedett a hideg, majd a sok eső miatt, de a napraforgó és a kukorica zöme már a talajban van. Az Alföldön sokfelé csapadékra lenne szükség, mert a talaj felső néhány centiméteres rétege, ahol a magok illetve a kis növények elhelyezkednek, mostanra kiszáradt.
A gyümölcsök zöme túl van már a virágzáson, jelenleg még például a birs virágzik. Több gyümölcsfajta is megszenvedte a március végi, április eleji fagyokat, a csapadékos idő pedig nem kedvezett a beporzásnak, annál inkább a megbetegedéseknek.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 100 és 140 foknap között alakul, a múlt héten már fölgyorsult az emelkedése. Az alacsonyabb értékek nyugaton, a magasabbak keleten, délkeleten vannak. Ez az ország nagy részén kissé elmarad a tavalyi értékektől. A sokéves átlagnál pedig országszerte van egy 30-50 foknapos elmaradás, ami azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai is kicsit később következnek be.

A folytatásban marad a mérsékelten meleg időjárás. Csütörtökig jobbára száraz idő várható, péntektől érkezik majd nedvesebb levegő fölénk és hullhat egyre többfelé csapadék. Péntekig tovább száradnak a talajok, majd a hét végén várhatóan nő a nedvességtartalom. A keleties szél a nappali órákban fog megélénkülni, helyenként megerősödni. A hőmérséklet kissé az ilyenkor szokásos értékek alatt alakul: hajnalonként azért jellemzően nem hűl 5 fok alá a levegő, napközben pedig többnyire 15 és 20 fok között lesznek az értékek.