„Sűrű eső augusztusban, jó mustot ád a hordóba”

Augusztus hónapra több népi jóslás és megfigyelés is jut, melyek megpróbálják megjósolni, mennyi és milyen termés várható. Mi fűződik Szent Lőrinc, vagy éppen Szent István napjához? A cikkből mindent megtudhat!

Augusztus elseje Vasas Szent Péter napja. Ezen a napon a gazdák nem dolgoznak a szőlőben, mert úgy tartják, hogy ha dolgoznak, a szőlőszemek leperegnek a fürtökről. További jóslás erre a napra a kukoricához kapcsolódik: ha ezen a napon esik, bőséges kukoricatermés várható, de ha nem esik, nem várható termés. Miért Vasas Szent Péter? Mert Szent Péter bilincsekből való szabadulásának emlékünnepe ez a nap.

Augusztus 10. napja Szent Lőrinc napja. A hiedelem szerint, ha ezen a napon szép idő van, hosszú ősz várható és a gyümölcstermésre sem lesz panasz - ,,Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs, és ép!”. Sokan tartják, hogy ettől a naptól már nem ízletes a dinnye, mert Lőrinc belepisilt a dinnyébe.

A moldvai magyarok augusztus 15. napjától, Nagyboldogasszony napjától kezdenek a gyógyfüvek szedésébe, mert szerintük ezen a napon a legerősebb a gyógyító erő a növényekben. A népi megfigyelés szerint, ha Nagyboldogasszony napján süt a nap, kiváló minőségű bor lesz az adott évben.

Szent István lovai

Államalapító királyunk, Szent István ünnepéhez (augusztus 20.) is számos népi hiedelem kapcsolódik. Többek szerint, ha eddig a napig nem aratják le a zabot, akkor azt már később nem is fogják, mert István lovai összetapossák. További megfigyelés, hogy ha ezen a napon szép az idő, bőséges lesz a gyümölcstermés. Az őszi időjárás is aszerint fog alakulni, hogy milyen idő van ezen a napon: ha süt a nap, napos ősz várható, viszont ha esik, akkor csapadékos hónapok következnek.

Az utolsó nyári hónap 24. napján, Bertalan napján köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak régen. Sokfelé ebből a vajból a lencse vagy a búza közé tettek egy kanálnyit, hogy ne menjen bele a féreg, ne legyen zsizsikes.