Stabil növekedés jellemzi az európai mezőgazdaságot

Az Európai Bizottság középtávú előrejelzése szerint kedvezően alakul 2014-től az európai mezőgazdaság helyzete: a tej-, a sertés- és a szárnyaságazat felfutására lehet számítani a világpiaci kereslet növekedése következtében, a gabonapiacot pedig a bioüzemanyagok iránti kereslet fogja pozitív irányba terelni.

Gabonapiaci helyzet – a bioüzemanyagokon lesz a hangsúly

A prognózis szerint a következő évtizedben a szántóföldi növények uniós termesztésének fő irányvonala a bioüzemanyagok lesznek. Nem véletlenül, hiszen az EU jövőbeli célja, hogy 2020-ra a közlekedésben felhasznált üzemanyagok 10 %-a megújuló erőforrásból legyen, amelynek 8,5 %-a bioüzemanyag lenne. Jelenleg évi 11,3 millió tonnás a termelés, amely 2020-ra 18,6 millió tonnára növekedne.

A megművelhető földek némileg csökkenni fognak, ezért a gabonatermesztés még inkább függni fog a terméshozamtól. A kukorica, a repce és a napraforgó termése évi egy százalékkal növekedhet, míg a búzánál csupán 0,3 %-os bővülés várható.

Húsfogyasztás alakulása 2023-ra

Sertéshúsból fogyasztunk a legtöbbet

Kedvezően befolyásolja a gazdasági növekedés a szárnyasok fogyasztását, de a legtöbbet még mindig a sertéshúsból fogyasztunk, méghozzá évi 3,8 kilogrammot fejenként. A marha- és a bárányhúsfogyasztás azonban csökkenő tendenciát mutat. A szárnyasok termelése növekszik évi 0,8 %-kal: 2023-ra elérheti a 13,6 millió tonnát. Várhatóan 15 %-kal fog növekedni a Kínába, valamint Szaúd-Arábiába irányuló export. A sertéstenyésztés volumene ugyan visszaesett az elmúlt 3 évben, ennek ellenére idén már növekedésre számítanak a szakértők, és 2023-ra 23,4 millió tonnára számítanak. Viszont a szarvasmarha-előállítás 2023-ra 7 százalékkal csökkenhet.

Az uniós tej-és tejtermékek előállítása környezetvédelmi szempontok miatt csak kis mértékben növekszik, a kvótarendszer 2015-ben megszűnik. 2023-ban a termelés elérheti a 150 millió tonnát – viszonyításképpen 2012-ben ez a szám csupán 10 millió tonnával volt kevesebb.

Növekvő agrárbérek

2012-hez képest a régi tagállamokban 17,5 százalékkal lesznek magasabbak a bérek, az új tagállamokban viszont a 35 százalékot is meghaladhatja a reálbérek emelkedése. A bérkülönbség sajnos még mindig jelentős marad – de már valamelyest csökkent.