Sokszínűbb lehet az állattenyésztés a Nemzeti Húsgalamb Program kiteljesedésével

A Nemzeti Húsgalamb Program a sokszínűbb állattenyésztéshez, a réspiacok eléréséhez és új haszongalamb-tenyésztő vállalkozások kialakulásához, sőt, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásához, a vidéki családok önellátásához vezethet. A „Szárnyaló gazdaság” nevű kezdeményezés - egyelőre mintaprojektként - nagy lehetőséget kínál a hazai húsgalambágazat újjászervezésére és fellendítésére.

Tavaly év végén Nagy István agrárminiszter a budapesti Nemzeti Kisállat Kiállításon jelentette be a Nemzeti Húsgalamb Program elindítását. A tárcavezető a magyar húsgalamb piaci pozícióinak visszaszerzését célzó program feladatainak koordinációjával Bárdos Istvánt, a Magyar Postagalamb Szövetség és a Nemzetközi Postagalamb Szövetség (FCI) elnökét bízta meg. A segítség és a szándék megvan, de hogyan épülhet fel a hazai húsgalambágazat? Kis Zoltán mezőgazdasági szaktanácsadó szakcikke az Agrárágazatnál jelent meg, ezt az anyagot szemléztük.

Egészséges, különleges, minőségi a galambhús

Egykoron nemcsak a nagyüzemi, de a háztáji húsgalambtartásnak is nagy hagyománya volt az országban. A tanyasi, falusi porták galambdúcaiban, a családi házak udvarán kialakított galambházakban, galambólakban, a melléképületek padlásain, garázsokban számtalan háznál tartottak galambot, mert a galambhús népélelmezési cikk volt. A kiváló táplálkozás-élettani hatású, könnyen emészthető, zsírszegény, egészséges, diétás jellegű, fehér hús, mint élelmiszer, egyben állati eredetű fehérjeforrás iránt ma is komoly kereslet mutatkozik a nemzetközi piacokon. Főleg olasz, német, svájci, arab, orosz fogyasztók eszik. A galambhús ma már a prémiumtermék kategóriába tartozik.

Nem olcsó, ráadásul idehaza alig lehet kapni

A szűk kínálat dacára van egy kisebb vásárlói réteg, amelyik ma is folyamatosan igényli és keresi. A galambhúsfogyasztás egyik részét az igényes gasztronómiai piac – az ínyenc és különlegességeket kereső vásárlók közössége – adja, másik csoportját pedig a hagyományos, vidéki-falusi családok, illetve azok konyhái jelentik. Ma a konyhakész galambot itthon átlagosan 2,5-3 ezer forintos kilónkénti áron lehet megvenni, de egyes hazai nagykereskedelmi áruházláncok 4-5 ezer forintot is elkérnek kilójáért. A levágott, feldolgozott, csomagolt, exportképes vágógalamb – kilogrammonkénti – ára messze meghaladja a hagyományos gazdasági, abrakfogyasztó haszonállatfajok egyes értékesebb húsrészeinek (pl. csirkemell filé: 4-5 EUR/kg, pulykamell filé: 6-7 EUR/kg, sertéscomb: 4 EUR/kg) hasonló egységre vetített értékesítési árát.

Takarmány, fészekalj, vágás, értékesítési árak

Nagyobb mennyiségben, versenyképes méretben, zárt épületben tartott húsgalamb-állományoknál, intenzív – cafeteria rendszerű önetetőkből, ad libitum történő – takarmányozás, 15-16 órás napi megvilágítás, optimális környezeti feltételek biztosítása esetén folyamatos a tenyészpárok költése. Egy tenyészpár 5-6 évig tartható tenyésztésben, miközben évente 50-60 kg szemestakarmányt, kiegészítésként pedig némi granulált galambtápot fogyaszt el létfenntartásra és a fiókák felnevelésére. Egy pár után 15-17 db vágáskori fióka/év, illetve 8-10 kg élőgalamb/év termeléssel lehet számolni. A röpképtelen, kifejlett fiókák 28-35 napos korban, 500-650 grammos élőtömegben vághatóak, a vágáskori grillfertig tömeg 400-500 gramm. Napjainkban az élő galambfióka értékesítési átlagára 900-1000 Ft/kg+áfa. A felnőtt tenyészgalamb beszerzési ára átlagosan 3,5-5 ezer Ft/db.

Jó megvalósítás esetén lendületet kaphat a húsgalambtartás

A szerző szerint a teljes húsgalamb-termékpálya kiépítésével, egy jól szervezett integrációval gyors és látványos eredményeket érhetnénk el. A Nemzeti Húsgalamb Program elősegítheti az állattenyésztés diverzifikálását. Támogatná a réspiaci lehetőségek kihasználását, új haszongalamb-tenyésztő vállalkozások kialakulását ösztönözheti. Valamint hozzájárulhat a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásához, a vidéki családok megélhetéséhez és az önellátásuk kialakításához.